Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

2. A tudomány növekedése

túli, a p(nT

d)=2

n (ahol n= 1,2, . . .) hatványfüggvény szerinti növekedést, a növekedés általános törvényeként a logisztikus formát kell elfogadnunk. A természetben előforduló legtöbb jelenség, pl. az élőlények, a növények növekedése, a népesedés, sejttenyészet, baktériumok stb. szaporodása ezt a fejlődési törvényt követi. Feltételezhetjük azt is, hogy a tudomány kialakulásától kezdve napjainkig a fejlődés exponenciális szakaszát észleljük. Ez a logaritmikus papíron egyenessel leírható fejlődés nem csupán a tudományos ismeretanyag növekedésére jellemző, hanem egyéb, pl. minőségi mutatókra is (11. ábra). 2 10

1

7 o 1

0« -o -O o • O CT Ol 10

1

5 10 10

1' £ 10' o CL ö s: 10' 10" 10

s 10 10 10' 10

: 10 / / Ferrit magok, / szilícium tranzisztorok / / CDC6800 /o ' CDC 6600 o/ IBM Stretch Qf^ Tervezett 1 Philco 2000 Qy^Aktuális J teljesítmény Ferrit magok £ -ElektrosztatiIBM 7090 kus tárolók _Elektronsu9 IBM AN/FSQ-7 SAGE p IBM Norc ' IBM 701 IAS Dohniac leltetől^/

5MIT Whirlwind 1 Univacl Edvac Hibridek Seac >— ' garcsövek -Akuszti kus kés Elektroi csövek y, ?kt-' , Eniac Tranzisztorok Elekt-/ [TO- I mec

:l •kus"/ Harva|

rd Mark 1 \t (19AA) l Integrált áramkörök ' Elektroncsövek 1940 1950 1960 1970 1980 Év 11. ábra. Az elektronikus számítógépek jóságát jelző' mutató változása az évek függvényében Exponenciáüs görbét észlelhetünk azonban akkor is, ha logisztikus görbéket szuperponálunk egymásra. Ilyenkor új elvek, felismerések ismételt lökést adnak a tudomány fejlődésének (12. ábra). Ilyen „eszkalációs" lépcsőkből tevődik össze a tudományok fejlődése is. Klasszikus példájaként az ismert elemek számának növekedését említhetjük, amelynek utolsó 45