Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

8. A tudományos idézetek indexrendszere

18. táblázat Az AHCI folyóiratbázisának megoszlása tudományterületek szerint Folyóiratok Tudományterületek db % Építészet 18 1,7 Film, TV, rádió 25 2,4 Filozófia 81 7,8 Irodalom 343 32,8 Művészet 146 14,0 Néprajz 16 1,5 Nyelvtudomány 68 6,5 Ókortudomány 26 2,5 Régészet 17 1,6 Színház 33 3,1 Tánc 8 0,8 Teológia és vallástudomány 58 5,6 Történelem 145 13,9 Zene 61 5,8 összesen: 1045 100,0% Az Index to Scientific and Technical Proceedings (ISTP) a tudományos konferenciákon bemutatott nehezebben hozzáférhető előadások bibilográfiai adatait tartalmazza a természettudományok területén az alábbi százalékos megoszlásban: élettudományok 30%, fizika, kémia 20%, mezőgazdaság, biológia, környezetvédelem 8%, műszaki és alkalmazott tudományok 34%. A tájékozódást a tárgykör, a permuterm, a szerző, a kiadó, a rendező szerv, az előadók munkahelye és az ülés helye indexek segítik elő. Az Index to Social Sciences and Humanities Proceedings (ISSHP) az előzőhöz hasonlóan a társadalomtudományok és művészetek terén tartott konferencia-előadásokat rendszerezi. Szóljunk most egy pár szót arról is, hogy hogyan történik az SCI vagy SSCI adatbázisok folyóiratainak kiválasztása. Az adatbázisok folyóiratainak kiválasztásához az Institute for Scientific Information többféle szempontot igyekszik összehangolni.

2 2 Az irodalom szóródásának Bradford-féle törvénye

2 3 szerint egy szakterület közleményeinek nagy százaléka aránylag kevés, a terület magját képező folyóiratban, míg aránylag kevés számú dolgozat elszórva sok folyóiratban jelenik meg. Ezek az eloszlás végén elhelyezkedő folyóiratok viszont — és ez már az irodalom koncentrálódásának Garfieldtörvénye

2 4 — más területnek képezik a magját. Ez eredményezi azt, hogy például egy, a természettudományokat átfogó könyvtárnak nem szükségkép157