Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)
8. A tudományos idézetek indexrendszere
A tudományos idézetek indexeinek megjelenése a tudománymetria jelentős fejlődését eredményezte. Az indexek ugyanis számos tudománymetriai vizsgálat kiindulási alapjául szolgáltak. A következőkben ismerkedjünk meg az idézeti indexek létrejöttének körülményeivel, szerkezetével és felhasználásukkal. Könnyen előfordulhat, hogy egy publikáció címéből nem tudjuk kihámozni, hogy a cikk mivel foglalkozik. Az irodalomjegyzékét átnézve azonban az ott szereplő idézett publikációk szerzői, címei és megjelenési helyei alapján könnyűszerrel fogalmat alkothatunk a publikáció tárgyáról, problémaköréről. Meghatározásunk annál pontosabb, mennél több tájékozódási pontot találtunk, azaz mennél bővebb az irodalomjegyzék. Minden tudományos eredmény szervesen kapcsolódik a korábbiakhoz. Ezt jelzik a hivatkozások. A természettudományos cikkek átlagosan 15 hivatkozást tartalmaznak, azaz átlagosan 15 publikáció kell egy újabb létrehozásához. A hivatkozások tehát információátvitelt jelentenek, szálak, amelyek mintegy odakötik az új eredményt a korábbi tudományos ismeretanyaghoz. A közlemény szerzője ezekre rendszerint nem tér ki részletesen, csupán utal rájuk. A hivatkozások és az idézetek rendszere tehát az a kód, amely segítségével a szerzők ismétlések nélkül, tömör közleményeket írhatnak. A tudományos információ sajátságos nyelvezete tükrözi azt az intellektuális légkört, amelyben a közlemény megszületett. Miért ne lehetne felhasználni ezeket az idézeteket szakirodalmi keresésre? — tette fel a kérdést E. Garfield az 50-es évek elején. A publikáció irodalomjegyzékében a szerző sját maga indexeli munkáját, mégpedig annál alaposabban, mennél bővebb az irodalomjegyzék. Továbbá, ki tudná ezt az indexelést a szerzőnél magánál jobban elvégezni? Ezekből a gondolatokból születtek meg a „tudományos idézetek indexrendszerei". Egy tudományos publikáció hivatkozásain tehát a lábjegyzet vagy irodalomjegyzék formájában közölt formális utalásokat értjük, míg egy publikációra vonatkozó idézetek más publikációknak a szóban forgó munkákra való 145
