Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria (Könyvtártudományi és Módszertani Központ – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1986)

6. A szerzők produktivitása

produktivitású szerzők tartományában az egyenestől egyre inkább lehajlanak. Ezenkívül lesznek extrém nagy produktivitású pontjaink is, amelyeket figyelmen kívül hagyhatunk. Pontjaink illeszkedő egyenesét regressziószámítással is nyerhetjük. Iránytangenséből log n, - log n

2 az a értéke kiszámítható. Vlachy

1

4 azt találta, hogy ha a frakcionális szerzőséget tekintjük, a«»0 egy laboratórium dolgozói, »»«0,5 egy ország tudományos kutatói produktivitásának eloszlás-függbényében. Itt is, akárcsak a Bradford-eloszlásnál (4.2 fejezet) közvetlenül százalékban leolvasható értékeket kapunk, ha a szerzők és publikációik számát egyaránt százalékokra számoljuk át és az összetartozó pontokat lineáris tengelyekkel ábrázoljuk (40. ábra). Erről közvetlenül leolvashatjuk, hogy pl. a szerzők 12%-a írja a publikációk 50%-át, és a publikációk 82%-ának szerzői a vizsgált szerzők 50%-ából kerül ki. m = = 1 + a (48) log k i i ' • i i i i i i 20 AO 80 100 Szerzők kumulatív százaléka 40. ábra. Az aktivációs analízis irodalma (1936-1970) szerzőinek kumulatív termelékenység eloszlása 127