Kőszeghy Péter (szerk.): Szent Ágoston doktornak elmélkedő, magánbeszélő és naponként való imádsági (Pécsi Lukács ford.) / Uray Piroska tanulmánya ( MTAK-MTA Irodalomtudományi Intézet. Budapest, 1988)

6 koszorúja című könyvében látható fametszet alapján, amelyen egy virágoskertben ülő nő koszorút köt, mellette balról egy falovon lovagló, jobbról egy virágcsokrot hozó és kezén énekesmadarat tartó kisfiú van. Fejük felett* felhőkben lebegő angyalok tartják egy koszorúba foglalva a "PEECHI" nevet. A női alak alatt a "MARTHA", a két fiú ábrázolása alatt a "LACHKO", illetve az "EMRE" név olvasható.

9 Braunecker M. Margit nem foglal állást, hogy Pécsi pap volt-e vagy sem, de ő is állításnak veszi Weszprémi kérdésfelvetését, s úgy mutatja be Pécsi Lukácsot, mint aki "Telegdinek lelkes munkatársa, az esztergomi káptalan főügyésze, orvos, botanikus, nyomdai korrektor, tanár, iró egy személyben".

10 Rónay György figyelembe véve Pécsi előszavait és az egyéb életrajzi adatokat, a legteljesebb képet adja Pécsi életéről. Ő már elveti a Pécsi pap voltáról szóló elképzeléseket: "Régebben, bizonyára a licenciátusi intézmény figyelmen kívül hagyásával, papnak hitték."

1

1 Pécsi Lukács Szent Ágoston doktornak elmélkedő, magánbeszélő és naponként való imádsági című kötetének Kutassy Jánoshoz intézett előszavában írja magáról, hogy gyermekségétől fogva az esztergomi egyházmegyében nevelkedett.

1

2 Valószínűleg Nagyszombatban tanult a káptalani iskolában. Erre vall az 1579-es Ransanus-kiadás Telegdi Miklóshoz címzett ajánlásában az a megjegyzés, hogy Telegdi serkentette őt a tudományokban való elmélyedésre.

1

3 Egyetemi tanulásáról nincs biztos adatunk. 1565. október 13-án beiratkozott a bécsi egyetemre egy ifjú, akit "LucasPesius Transylvanus" néven jegyeztek be az anyakönyvbe.

1

4 Kérdés, hogy