Kőszeghy Péter (szerk.): Szent Ágoston doktornak elmélkedő, magánbeszélő és naponként való imádsági (Pécsi Lukács ford.) / Uray Piroska tanulmánya ( MTAK-MTA Irodalomtudományi Intézet. Budapest, 1988)

22 tartalmat hordozhattak, s ez bizonyos szerkezeti és megformáltsági változásokkal is együtt járt. * * * Pécsi Lukács kötete Magyarországon az első nyomtatásban megjelent elmélkedés-gyűjtemény, de természetesen nem az első magánájtatosságot szolgáló könyv. A magyar kódexek többsége éppen a személyes vallási elmélyedést nyújtó elmélkedések és imádságok tárháza. Kizárólag meditációkat és imádságokat tartalmaz a Thewrewk-, a Kriza-, a Gömöry-, a Festetics-, a Czehés a Lázár Zelma-kódex, több kódex pedig az értekezőbb típusú elmélkedéseken, legendákon vagy prédikációkon kívül közöl magánimákat is: a Peer-, a Winkler-, a Gyöngyösi-, a Debreceni-, a Pozsonyi-, a Keszthelyi-, a Lobkowitz-, a Batthyány- és a Nagyszombati-kódex. Több kódexben keveredik a magánimák sora a liturgiához kapcsolódó breviáriumimákkal, antifonákkal, reszponzóriumokkal és himnuszokkal. A középkorban kifejezetten a magánájtatosságot szolgáló legelterjedtebb imakönyvtípus a hóráskönyv volt, amelynek különböző nyomai több kódexben is fellelhetők. Ezek Mária hóráin kívül a következők: a János-prológus (esetleg az Angyali üdvözlettel együtt), szentekhez intézett könyörgések, különböző imádságok a Hortulus animae gyűjteményből, Mária örömeivel és fájdalmaival foglalkozó imák és elmélkedések, Szent Brigitta tizenöt imádsága és időnként Petrarca hét bűnbánati zsoltára.

6

6