A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1994-95.

FÜGGELÉK

5. Az 1961. évi fent említett MTA Elnökségi határozat óta az MTAK szervezeti és működési szabályzatai ugyan többé-kevésbé megjelenítették a több mint három évtized változásait, de mivel nem is volt feladatuk az elemzés, csak tükrözték a funkciórendszert és az igazgatási-szervezeti felépítést. Az MTAK szervezete nem eléggé rugalmas és túlságosan tagolt. Ez negatívan hat a munkaerő mobilitásra is. 6. Az MTAK funkciórendszerébe részben országos tudományos és akadémiai érdekből, részben a belső szakirodalmi informatika fejlesztéséből nem MTAK-alapfunkciók körébe tartozó feladatok épültek be. Ilyen a nemzetközi jelentőségű Lukács-Archívum szervezeti beépülése, ám ennek tisztázott igazgatási és költségvetési kerete. Másmilyen az „Informatikai Főosztályon" folyó nemzetközileg nagyra értékelt tudományelemzés és tudománymetriai tevékenység. Ennek szervezeti elhelyezése és finanszírozása (a LAK-hoz hasonlóan) elkülönítetten, de szakmai érdekből az MTAK infrastruktúrájára támaszkodva látszik célszerűnek, pl. az MTAK-hoz telepített támogatott kutatóhely formájában, önálló igazgató vezetésével, az MTA Kutatásértékelési Bizottság tudományos irányításával, vagy mint az MTA Könyvtára Kutatásértékelési (és szolgáltatási) Archívuma (a LAK-hoz hasonló önállósággal). 7. Vizsgálatra szorul az 5. pontban említett túlságos szervezeti széttagoltság. Ilyen a könyvfeldolgozási tevékenység két összefüggő egysége (címleírás, osztályozás): a Science Citation Index (SCI) témafigyelés és bibliográfia és a külön egységként működő CD/ROM különválása az MTAK általános tájékoztatási-bibliográfiai tevékenysége keretében. Nem feltétlenül igazgatási-szervezeti módosításokról van szó - bár ilyesmire is sor kerülhet - mint inkább a belső információáramlás és az egymással összefüggő tevékenységek racionálisabb, gazdaságosabb ellátásáról, munkaerőátcsoportosltási lehetőségekről. 8. A gyűjtőkör, mint a funkciórendszer egyik fő meghatározója, az országos szakirodalmi információellátás utóbbi évtizedekben kialakult körülményeire való tekintettel vizsgálandó meg, különös tekintettel a természettudományi gyűjtésre. Az országos információellátási rendszernek a természettudományok a fő kritikus pontja. 9. Végül, de nem utolsó sorban az MTAK felsőoktatási információellátási feladatköre: a több mint tízezer beiratkozott olvasó mintegy 85%-a a felsőoktatási szférából jön. Ez felveti a beszerzési források kérdését (korlátozottan többes példányok, az olvasótermi anyag karbantartása és felújítása stb.), valamint az MTAK rendszerszerű besorolását a felsőoktatás információellátásának javítását támogató országos és külföldi programokba. * * * Az 1-9. alatti pontokban felsoroltak vizsgálata - jövőorientációjú - jórészben az országos szakirodalmi információellátást közvetlenül érinti, különös tekintettel az alapkutatásokra, - hat az akadémiai intézeti információellátásra, - érinti az ország nemzetközi tudományos kapcsolatrendszerét, 66