A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1990-91.

II. Munkafolyamatok elemzése

23 kiadványokat, 122 000 nyomás pedig az ügyviteli nyomtatványokat jelentette. Problémaként említendő, hogy a kiadványok nyomdai leírási kapacitása a kívántnál kisebb. A könyvtári sorozatok mellett az eddigi gyakorlattal ellentétben a Kutatás-Fejlesztés folyóirat is helyben íródott. Az anyagi lehetőségek függvényében az egyszemélyes leíró kapacitást célszerű lenne valamilyen módon és mértékben bővíteni. A kiadványok forgalmazása a Könyvértékesítő Vállalat Könyvtárellátó Főosztályán illetve a Magiszter és a Studium akadémiai könyvesboltokon keresztül történt, külföldre pedig a cserekapcsolatok révén jutottak el a Könyvtár kiadványai. A megjelent kiadványok bibliográfiáját, a nyomdai teljesítményt a 10. számú táblázat tartalmazza. A kiadványokra vonatkozó belföldi és külföldi ismertetéseket a 14. számú melléklet sorolja fel. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Az MTA Könyvtára mint az ország jelentős tudományos könyvtára néhány területen informcáiós központja érdekeinek és lehetőségeinek megfelelően kapcsolódik be a nemzetközi szakmai életbe. Az állománygyarapításban igen fontos szerepe van a nemzetközi kiadványcserének, 1990ben 77 féle akadémiai folyóirat 5407 kötetben, 8 féle MTAK kiadvány 851 kötetben, 165 egyéb 342 példányban ment 70 ország 1524 intézményébe. Az MTAK 12 075 dokumentumot küldött ki és 12 354-et fogadott, ebből 9999 került saját állományba. A Könyvtár 1990-ben is igénybe vette a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzést, 115 alkalommal adott az olvasóknak ilyen úton beszerzett kiadványt. A szakmai kapcsolatok és a tájékozódás kiszélesítését szolgálják a Könyvtár és munkatársai közreműködése nemzetközi szervezetekben, részvételük tudományos rendezvényeken, tanulmányutakon valamint a két- és többoldalú akadémiai és más intézményekkel történő együttműködési megállapodások. Együttműködési programok Az MTAK könyvtári kapcsolatainak és a tudományos információ fejlesztése érdekében részben intézményi, részben egyéni szakértői tevékenység keretében vesz részt nemzetközi együttműködésben. A Nemzetközi Társadalomtudományi Információs Rendszerben (MISZON) az MTA Könyvtára nemzeti szervként működik. Az 1990. évi munkaterv teljesítésére a bizonytalanság nyomta rá a bélyegét: mi lesz a MISZON jövője a változó világban? A MTAK beszüntette a referálást, s jószerivel csak a MISZON AIR-ral kapcsolatban fejtett ki tevékenységet. 1990-ben 109 munkalapot töltött ki inputként és küldött az INION-ba, közösen megállapított folyóiratokból. A MISZON majdnem 1 milliós adatbázisát a postai vonal és más technikai bizonytalanságok miatt csak korlátozottan vették igénybe (20 óra), s egy nagy tételszámú keresést Moszkvából kellett lebonyolítani (940 tétel). A MISZON AIR Állandó Munkacsoportja moszkvai tanácskozására elkészült a rendszer komplett tervdokumentációja. A kívánalmaknak megfelelően készül az angol verzió, átalakították a rubrikátort és dezideologizálták a rendszert. A rendszerszervezési és technikai kérdéseken túl felmerült a felhasználással kapcsolatos jogi-pénzügyi szabályozás szükségessége is. Napirenden volt az elektronikus katalógusépítés ügye is (lényegében már működik). Az 1990 áprilisában még NDK-beli Neubrandenburgban került sor a MISZON Rendszertanács XV. ülésére. Az egyes országok képviselői itt beszámoltak az országukban és az akadémián bekövetkezett változásokról és azok esetleges hatásáról az együttműködésre. Azt a döntést hozták, hogy a MISZON-t fönn kell tartani, de a helyzetnek megfelelően át kell fogalmazni az alapokmányt. Magyarország és Kuba kivételével a Tanács tagjai aláírták az AIR üzemszerű működését tanúsító okmányt.