A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1989-90.
IV. A Könyvtár 1989. évi munkájának összegezése és az 1990. évi programjának főbb jellemzői
80 IV. A KÖNYVTAR 1989. ÉVI MUNKAjANAK ÖSSZEGZÉSE ÉS AZ 1990. ÉVI PROGRAMJÁNAK FŐBB JELLEMZŐI Búcsú Király Istvántól A tárgyév beszámoló-összegzése szomorú hírrel kezdődik: hosszú betegség után elhunyt Király István egyetemi tanár, akadémikus, a Könyvtári Bizottság elnöke. Amíg állapota engedte Király István — aki egyébként a Könyvtár egyik legrégibb és legintenzívebben használó olvasója volt - figyelemmel kísérte munkánkat. Talán legutolsó, a Könyvtárat érintő cselekedete volt, amikor felhívta a TV "Stúdió"-programjának főszerkesztőjét arra bíztatva lelkes szavakkal (és epitetum ornansokkal bővelkedve), hogy csináljanak riportot az új könyvtárépületről. Azzal is jelezte ennek a riportnak a közcélúságát, hogy a sok lehangoló kulturális adás, a kudarcokról szóló híradások mellett, vagy azok ellenpontjaként igazán érdekes volna valami sikeresről is beszámolni a nézőknek. (Ami várható volt - nem történt semmi.) Király István életművének méltatása nem ez oldalakra tartozik, de gazdag kulturális és tudományos tevékenységének töredéke az MTA Könyvtári Bizottság elnökének tisztére is kiterjed. * * * A tárgyévről szóló beszámolóban első alkalommal tudunk képet adni az új könyvtárépületben folytatott munka egy teljes évéről. Ez az év egyébként az épület használhatóságának, megbízhatóságának, funkcionalitásának ellenőrző időszakának tekinthető. Tapasztalatainkat abban összegezhetjük, hogy az új könyvtárépület kiállta a próbát, megszakítás nélkül üzemelt és a nem kevés külföldi látogató tetszését fejezte ki mind az épület célszerűsége, mind pedig esztétikuma tekintetében. Kiemelték, sikeresen oldották meg a tervezők és a könyvtárosok egy nagyhagyományú, több mint 150 éves gyűjtemény és egy korszerű technológiát alkalmazó intézmény kombinálását, ületőleg ennek hangulatát. E pozitívumok mellett nem lehet azonban amellett sem szó nélkül elmenni, hogy az épület működése során több zavaró körülmény is felmerült, úm. beázás, világítással összefüggő problémák, a tömör-raktári rendszer meghibásodása és hasonlók. Úgy tűnik, hogy e fogyatékosságok összességükben jóval kisebb mértékűek, mint a magyar építőipar produkciója általában. Tartalmi vonatkozásban a Könyvtár törekedett — és a jövőben is törekedni fog - szolgáltatásainak az új épület adta bővítésére. Ez mindenekelőtt az olvasóforgalomra vonatkozik. Tetemesen nőtt az egyetemi hallgatók száma az olvasóteremben, a Könyvtár tágabbra nyitotta kapuját anélkül, hogy kutatókönyvtár jellegét csökkentette volna. A nehezedő gazdasági körülmények sajátosan éreztetik hatásukat az olvasóforgalomban. Kevesebbet, vagy kevésbé intenzíven kutatnak, aminek az lehet a magyarázata, hogy a pénzkeresés miatt egyre kevesebb idő jut az elmélyült könyvtári munkára. Hagyományos szolgáltatásai mellett a Könyvtár előkészítette számítógépes szolgáltatásainak bővítését is és jelentősnek mondható, hogy az eddigi bevételek kis mértékben csökkentek. Ez annál is inkább pozitív jelenség — nem annyira a Könyvtár bevétele szempontjából, mint inkább annak a jelenként —, hogy a kutatás egy része mindinkább versenyhelyzetbe kerül és hajlandó fizetni az információért. Ugyancsak említésre méltó, hogy a Könyvtár bővítette vállalkozás jellegű tevékenységét és fokozni kívánja ezt a tevékenységét. Ez vonatkozik a korábban jóformán haszonnal nem járt copyright átadására facsimilék, vagy reprodukciók kiadásánál. A copyrightért a
