A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1988-89.

II. Munkafolyamatok elemzése

14 Régen ismeretes volt, hogy a könyvgyűjtemény teljes egészében nem fér el az új raktárakban, tehát továbbra is jelentős mennyiségű könyvanyag külső raktári elhelyezésével kell számolni. A 100 000 jelzetű könyvek már eddig is a törökbálinti raktárban voltak. A másik csoport kiválasztását tartalmi szemponttal lehet indokolni: 1970 végétől 800 000-rel új számtartományba kerültek azok a könyvek, amelyek nem tartoznak a szorosan vett gyűjtőkörbe, ül. kis népek nyelvi és irodalmi tárgyú könyvei. Ez az eddig az Újpesti-rakparton tárolt állományrész kikerült a törökbálinti raktárba (75 ezer kötet). Ezen állományrész is a belső raktárban gyarapszik, de a törökbálinti raktárba a helye kb. 8—10 évre biztosítva van. A törökbálinti raktárban tehát jelenleg három katalogizált, feldolgozott állományrész van: az 1950 előtti régi szakok, 1950 és 1956 közötti feldolgozású 100 000-res, és az 1970-től gyarapodó 800 000-res állományrész. A belső raktárba kerültek a Kun Béla rakparti pinceraktárból a 200 000-res és 400 000res, a székházból a 400 000-res, 600 000-res és 350 000-res jelzetek. A Kun Béla rakparti raktár kiürült. A felsorolt állomány elhelyezésével a könyvraktári részben mintegy 7—8 évi gyarapodás fér el. A folyóiratok 15 évi gyarapodás kihagyásával kerültek állványra. Ezzel az új raktári rész teljesen betelt, sőt a kurrens számsor vége (a legújabb folyóiratok) az Akadémia pincéjében, régi helyükön maradtak a fent írt gyarapodási hely kihagyásával. Az új raktártér polcmétere kereken 16 500 pfm. A törökbálinti raktárban az üres raktári polcokon kívül (amelyre a 800 000-res rész fog gyarapodni) a könyvtartaléknak 6—7, a folyóirattartaléknak 7—8 évi gyarapodásra van helye. A könyvek és folyóiratok áttelepítése július 28 és augusztus 26 között megtörtént. Az Olvasószolgálat másik nagy feladata a kézikönyvtárnak az új olvasóterembe való elhelyezése, külső és belső jelzetekkel való ellátása. A kézikönyvtár anyaga katalógus formájában már előzőleg összeállt. A könyvek elhelyezési rendje nagyjából az ETO-t követi. A végleges rend kialakítása után a külső jelzeteket a Kötészet munkatársai ragasztották fel. Segítségre voltak a Xerox-szolgálat munkatársai is. A régi lexikonok, kézikönyvek nagy sorozatainak újrakötését a Kötészet végezte. A mintegy 18 000 kötetes kézikönyvtár rendezése, jelzetelése stb. egészen a megnyitásig tartott. A megnyitás előtt ki kellett alakítani az új olvasóterem és az ott folyó szolgálati munka rendjét. Már a tervezés stádiumában eldőlt, hogy a közös olvasóteremben külön könyv és folyóirat szolgálati pult lesz, s a bejárathoz ellenőrző pult kell. Az olvasók fogadásának és nyilvántartásának a munkája az Olvasószolgálat tevékenységi köréhez tartozik. A könyvre 111. folyóiratra vonatkozó speciális szolgálati tevékenység viszont elkülönül. A használat megkönnyítésére elkészült egy könyvtárismertető füzet. Ugyancsak elkészült a két gyűjtemény használati szabályzata, amely az olvasók körét az eddigiekhez képest jelentősen kibővíti: helybenolvasásra jogosító látogatójegyet minden bölcsész és TTK hallgató kap, oktatói ajánlással pedig valamennyi felsőoktatási intézmény tudományos diákköri tagja. A kölcsönzési jog a tudományegyetemek bölcsész és természettudományos szakos oktatóira terjed ki. A november 8-tól az év végéig terjedő szűk két hónap alatt 400 fő iratkozott be helybenolvasásra és 284 fő kapott kölcsönzésre jogosító látogatójegyet. Az olvasóterem férőhelyei (75 könyv-, 30 folyóiratolvasó hely — ezek számozottak —, négy kutatófülke és 12 segédkönyvtári asztalka) lehetőséget adnak a réginél nagyobb forgalomra. A több látogató azonban nem jelenti feltétlenül az állományhasználat ilyen arányú növekedését. A kézikönyvtár egyes területeinek kijelölt gondozói vannak. A figyelőszolgálat az év folyamán a költözködés ellenére is folyamatos volt. Űj igénylőlap beadására kérte a Könyvtár az olvasókat, hogy a visszajelzésekből bizonyítást nyerjen a