A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1986-87.

II. Munkafolyamatok elemzése

29 A-M. Gherman a kolozsvári akadémiai könyvtár munkatársa kulturális kapcsolatokat ku­tatott, Ch. Möller levéltáros pedig irodalmi kapcsolatok iránt érdeklődött a Levéltárban. A. Ba­durová (Csehszlovákia) visszatérő kutatója a Kézirattárnak, mint ahogyan G. Rajna-Sed (Fran­ciaország) művészettörténész a Keleti Könyvtárnak. A Kézirattárban kutató számos külföldi vendég között volt K. Korontaj lengyel irodalomtörténész, G. Schmidt osztrák egyetemi tanár és sokan mások. L.N. Szumarokov (Moszkva), az NTMIK igazgatója a Könyvtár vezetőivel tárgyalt az in­formációs szolgáltatásokról, együttműködési lehetőségekről. A Keleti Gyűjteménynek 1986-ban is számos látogatója volt, pl. N.Z. Gadzsieva szovjet turkológus, P. G. Dannhauer (NSZK), S. Cho professzor (Svédország). A kutatók mellett kor­mányvendégeket is fogadott a Keleti Gyűjtemény: Kenan Evren török államfőt és kíséretét, valamint Mir Hossein Mousavi iráni miniszterelnököt és kíséretét. Az MTA Könyvtárával és tevékenységével ismerkedett meg a göttingeni Niedersáchsische Staats- und Universitátsbibliothek 30 fős, valamint a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár 25 fős csoportja. Külföldi tagságok Az MTA Könyvtára változatlanul tagja az International Federation for Information and Documentation (FID) és az International Association of Orientál Librarians (IAOL) nem-kor­mányközi szervezeteknek. 1984 óta tevékenyen részt vesz az Association Internationale de Bibliologie-nak. (AIB, Nemzetközi Bibliológiai Társaság) előkészítő munkálataiban. A munka­társak egyénileg tagjai különböző tudományos társaságoknak, szervezeteknek, szerkesztőként vagy szerkesztőbizottsági tagként működnek közre nemzetközi kiadványügyi fórumokon. A munkatársak részvételét e szervezetekben és testületekben a 12.sz. melléklet foglalja össze. AKADÉMIAI LEVÉLTAR A Levéltár 1986. évi tevékenységének legfontosabb területei az állománygyarapítás, anyagfeldolgozás, az útijelentések nyilvántartásba vétele és rendszerezése, a központi irattári feladatok ellátása, a fényképgyűjtemény és a hangarchívum gondozása voltak. Az évi állománynövekedés tételei a következők: 70,8 ifm iratanyag (ezzel együtt a tel­jes állomány az év végén 1531,64 ifm volt). A hanganyag gyarapodása összesen 14 151 perc, ebből 3090 perc került feldolgozásra. (Teljes hanganyag 94 603 perc.) A fényképanyag az MTA Elnökségi Titkárságától kapott 1232 darabbal gyarapodott. (Teljes állomány 6972 db.) A Levéltár állományába került iratanyagok közül a legjelentősebbek: Szentágothai János, Láng István, Társadalomtudományi Főosztály, I. Osztály (Helyesírási Bizottság), MTA Szoci­ológiai Kutatóintézet iratanyaga. A Levéltár elvégezte mindazon feladatokat, amelyek az akadémiai intézetek, kutatócso­portok, támogatott tudományos társaságok iratanyagának szakszerű rendezésével, selejtezé­sével, a levéltárérett anyag átvételével kapcsolatosak. Ebben az évben összesen 9 látogatásra került sor. Folytatódott az MTA Központi Hivatala iratkezelési szabályzatának revíziója. Az év vé­gére elkészült a szabályzat végleges szövege, és ezt a Levéltár véleményezése és az MM Köz­gyűjteményi Főosztálya Levéltári Osztályának véleményezése után az MTA főtitkára jóvá­hagyta. A szabályzat mellékletének felülvizsgálását az MTA Igazgatási és Jogi Főosztályával

Next

/
Thumbnails
Contents