A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1985-86.
V. Áttekintés és értékelés az 1985. évi tevékenységről és az 1986. évi program
85 képes alkalmazkodni a nemzetközi technológiai fejlődéshez és a változó pénzügyi adottságokhoz. Tekintetbe véve e két tényezőt, a könyvtár fejlesztését inkább a 2000. év felé haladó tendenciaként fogalmazzuk meg. Művelődéstörténet és szakirodalmi információ E tendencia felvázolásakor az MTAK hagyományaiból, funkcióiból, eddigi teljesítményeiből és a vele szemben támasztható igényekből és potenciális igényekből indulunk ki. Az intézmény, mint általános tudományos nagykönyvtár és az Akadémia szakirodalmi információs központja, funkciórendszerében egyaránt hordoz gyűjteményi, szakirodalmi információs, kutatásszervezési, alkotóműhelyi és szakmai szervezési jegyeket. Leegyszerűsítve: az MTAKban, hagyományai és a tudatos fejlesztés következményeként a művelődéstörténeti és szakirodalmi információs vonások egyesülnek az akadémiai jelleg jegyében. Mindez egymással összefüggésben, kölcsönhatásban jelentkezik és szervesen kiegészíti egymást. Időszakoktól, akadémiai és általános használati igényektől függően hol az egyik, hol a másik funkciócsoport kerül előtérbe, anélkül azonban, hogy elnyomná a másikat. Az utóbbi két és fél évtized a tájékoztatási, a szakirodalmi információs funkció erőteljes fejlesztését, kiemelt kezelését kívánta meg mind az általános tudományos, mind pedig az akadémiai igényekből következően, így alakult ki a hatvanas évek elején Erdei Ferenc akkori főtitkár erőteljes támogatásával a tudománypolitikai dokumentáció és így jelent meg a szakmai körökben „akadémiai zöld füzetek" néven ismert Tudományszervezési Tájékoztató (ma Kutatás-Fejlesztés című folyóirat). Előreláthatólag még jó ideig e kétféle (általános tudományos és akadémiai) érdekből kiindulva és figyelemmel a nemzetközi kötelezettségekre a szakirodalmi információs funkció továbbra is meghatározó jellegű. Egy könyvtár funkciórendszerében az állománynak meghatározó szerepe van. Az állomány adatait L. 3. sz. táblázat. Az állomány minősége: az ország legnagyobb tudományos periodikagyűjteménye, a müvelődéstörténetileg felbecsülhetetlen értékű Kézirattár és régi akadémiai levéltár, az ezernél több ősnyomtatvány, a világhírű Kaufmann-gyűjtemény, az alapkutatásokhoz szükséges nemzetközi szakirodalom java. A volumenről annyit, hogy az OSZK után a második legnagyobb, a tudományos gyűjtemények között pedig az első. Az állomány jellemzői: egyetemesség, tematikai és nyelvi változatosság, differenciáltság a kiadványtípusokban; döntő többségben tudományos művek, egyedi példányok. A szakirodalmi ellátás képe az akadémiai intézeti könyvtárak állományával teljesedik ki. L. 8.1. sz. táblázat. A hálózati könyvtárállomány minőségére ugyanaz jellemző, mint a központéra; így a 3,2 millió egységnyi akadémiai állomány minőségileg valóban kitüntetett helyet foglal el az ország szakirodalmi ellátásában, s volumenében a felsőoktatási könyvtárhálózat (28 könyvtár 10 768 841 egység) után következik. Az országba járó külföldi folyóiratok mintegy 50 %-a található meg az akadémiai hálózatban. Használat Az állomány a használatban realizálódik, ezért mindenekelőtt nézzük meg, kik az olvasók?
