A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1985-86.

V. Áttekintés és értékelés az 1985. évi tevékenységről és az 1986. évi program

83 A rekonstrukció területmérlege Az MTAK jelenleg (1984. évi adatok) az alábbi alapterületekkel rendelkezik: 1. A Könyvtár alapterülete az MTA székházában (V. Roosevelt tér 9.) 3023 ni~ 2. Törökbálinti DEPÓ II. könyvraktár (3x1 500 m^ szinten 23 km polcrendszerrel) I 500 m~ 3. Újpesti rakpart, könyvraktár 720 m4. Sokszorosító-házinyomda (VI. Rózsa Ferenc u. 10.) 80 m5. Könyvkötészet (VII. Majakovszkij u. 79.) 160 m~ 6. Levéltár (V. Münnich Ferenc u. 7.) 115 m~ -i összesen 5598 m~ A rekonstrukció elkészültét követően az MTAK a székházban kiürít és átad 1552 m^ alapterületű helyiséget. A székházban marad továbbra is a Keleti Gyűjtemény, a Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, a Mikrofilmtár és fotolaboratórium és a Gyorsmásolószolgálat összesen 1471 m^-nyi alapterületen. Az MTAK alapterülete a rekonstrukció után: 1. Arany János u. 1. 7606 m~ 2. A székházban maradó helyiségek 1471 m~ 3. Külső raktárak, üzemek, munkahelyek 2575 m~ A területbővülés 6054 m*, a jelenleginek mintegy I00'7-a. A működési szempontból hátrányos több telephely megmarad ugyan, de a szolgáltatások, főleg a helybenolvasási lehetőségek jelentős mértékben kibővülnek. A férőhelyek száma (könyv és folyóirat) több. mint 200%-kal megnő. Az új elhelyezésnek — a székházban maradó és a kihelyezett részlegekkel együtt mintegy 20-25 évig kell biztosítania a fejlődés fizikai-térbeli feltételeit. Van ugyan elképzelés a további bővítésre is, (sakknyelven szólva „borítékolt lépés") de ez már a 2000. év utánra marad. Építészeti leírás A könyvtári rekonstrukcióra számításba vett lakóépület pincéből, földszintből és négy emeletből áll, s mint mondtuk az MTA székházával egy tömböt alkot. Városképi szempontból az épülettömb kiemelkedő része a pesti Duna-partnak. Ezért a Fővárosi Műemlék Felügyelőség bizonyos megkötéseket írt elő, s a tervezés során arra törekedett, hogy az épület jellege, homlokzati egysége változatlan maradjon az építés után. Az 1865-ben épült lakóház szerkezeteit csak kis mértékben lehet hasznosítani, jelentős részük lebontásra kerül. Megmaradnak az utcai és udvari főfalak, és a háromkarú, szép ívelésű lépcső a szintenként csatlakozó boltozatos keresztfolyosóval. A középfalat, belső válaszfalakat, födémeket, boltozatokat, függőfolyosókat lebontják. A megmaradó falak között, az új