A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1985-86.

V. Áttekintés és értékelés az 1985. évi tevékenységről és az 1986. évi program

81 V. ÁTTEKINTÉS ÉS ÉRTÉKELÉS AZ 1985. ÉVI TEVÉKENYSÉGRŐL ÉS ÁZ 1986. ÉVI PROGRAM A téma feldolgozva az alábbi publikációban, melynek teljes szövege megjelent a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1985. 11. számában (503-522. p.): Rózsa György: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a 2000. év felé. Gondolatok egy rekonstrukció kapcsán. (Rövidített változat). Alapállás: az igényektől a szükségletekig Ez az írás minden bizonnyal nem mentes a szubjektivitástól. Hogyan is lehetne másként 25 évi akadémiai könyvtári és 30 évi akadémiai kötöttség után? Attól azonban, hogy egy írás szubjektív hangvételű, még reális is lehet, bár a kitekintő, a távlatokat előre vetítő írások bizonyos mértékig mindig a realitás és a kívánságok (vagy ellenkívánságok) határán mozognak. A jövőkép felvázolása a jelen és a múlt elemzéséből indulhat ki és számolnia kell előre nem látható tényezőkkel, továbbá olyan elemekkel, amelyek a megfogalmazás idején talán még igény formájában sem léteznek. A jövőképnek tehát igényfelkeltő (de nem fantazmagória) vonásokkal kell bírnia. Azt hiszem, az a reális jövőkép, amelyik felméri, hogy az igények hogyan válhatnak szükségletekké. Mi teszi éppen most időszerűvé a kitekintést a MTAK-ról, eltekintve attól, hogy bizonyos időközönként mindenképpen célszerű elgondolkozni a távlatokon? Esetünkben a válasz: az MTAK rekonstrukciója. A rekonstrukció célja az, hogy új és kedvezőbb elhelyezésre nyílott lehetőség valóraváltásával ne csak alkalmasabb és kellemesebb színtérhez jusson üzemeltető és használó egyaránt, hanem ezzel párhuzamosan a megváltozott elhelyezési feltételek optimálisan, vagy legalábbis nagymértékben kihassanak a tartalmi munka minőségi emelésére, a racionálisabb szervezésre, a hatékonyság-orientáltságra. Rekonstrukció — bővítés Az MTAK az Akadémia palotájának megalkotása óta (1866) áll jelenlegi helyén. Mostoha körülményeiről azonban — mert évtizedek óta kinőtte történelmi levegőjű, de diszfunkcionális elhelyezését - nem kívánok elmélkedni. Előzmények, előkészítés, tervezés Az 1826-ban alapított MTAK az ország volumenében legnagyobb és legváltozatosabb tudományos gyűjteményekkel és szolgáltatásokkal rendelkező nagykönyvtára, az MTA könyvtári hálózati, kiadványcsere és szakirodalmi-informatikai központja, egyben az MTA levéltára. Az Országos Széchényi Könyvtárral és a budapesti Egyetemi Könyvtárral az MTAK alkotja azt a művelődéstörténeti triászt, amely együttesen képviseli a nemzeti könyvtári és általános tudományos nagykönyvtári funkciórendszert. Az MTAK állománya ma 1.7 millió bibliográfiai