A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1978.

Tartalom

a társadalomtudományi információs rendszer egészének a közös és specifikus problémák figyelembevételével történő fejlesztési tervének kidolgozására. Magyarországon mind ez ideig tulajdonképpen megoldatlan volt a természettudományok /alaptudományok/, illetve a természettudományos alapkutatás információellátásnak kérdése. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy nem alakult ki egy önálló természettudományos könyvtár, mely ennek alapjául szolgálhatott volna, s a természettudományos dokumentumanyag igy erősen "szóródott'' az egyes tudományos nagykönyvtárak között. Bizonyos azonban az, hogy az MTA Könyvtára és az MTA természettudományos kutatóintézeteinek szakkönyvtárai, vagyis az akadémiai hálózat egésze, jelentős mértékben pótolja egy egységes /könyvtári/ dokumentumbázis hiányát. Részben ez is alapul szolgált annak a megállapodásnak, mely az MTA és az OMFB között jött létre, miszerint az MTA — a társadalomtudományi információ mellett — vállalja a természettudományos információs rendszer megszervezésének és fokozatos kialakításának felelősségét is. Az MTA főtitkára a Könyvtárt bizta meg azzal, hogy dolgozzon ki tervezetet egyrészt e feladat megoldására, másrészt az egész információ-ügy korszerűsítésére a tárcán belül. Ezért az év folyamán a Könyvtár számos előzetes felmérést, vizsgálatot és tájékozódást inditott meg, mely vizsgálódások egy része 1979-re is átnyúlik, de a tárgyévben elért eredmények alapján is számos javaslat és előterjesztés látott napvilágot s ezek összegezése olvasható a Magyar Tudomány 1978. 12. számában /Márta Ferenc főtitkár vezércikke és Rózsa György Braun Tiborral közös tanulmánya/. A megoldás alapgondolata az, hogy egy olyan bevált külf&di inter diszciplináris természettudományos szakirodalmi adatbázist kell itthon meghonositani, amely átfogja az MTA által müveit tudományterületek je-