A MTAK munkatervei, beszámolói, éves jelentései 1953-57.

- 3 ­A beszerzett könyvek, kéziratok és mikrofilmek katalogizálása az Akadémiai Könyvtárra már kötelezővé vált szinvonalon történt meg. Mint kiemelkedő tel­jesítményt kell kiemelni az ősnyomtatványok korszerű ujrakatalogizálását. II. A több mint egy évszázados nemzetközi cseretevékenységet Széchenyi és Tol­dy hagyományaihoz hiven a könyvtár"eTJes"égeszeben akadémiái feladatnak, a nemzetközi tudományos érintkezés egyik jelentős eszközének tekinti. Ezért an­nak ellenére, hogy a csere a külföldi könyv- és folyóiratszerzeményezés egyre jelentősebb tényezője lett /1956-ban - szemben az elmúlt évi 24.4 százalékkal - a szerzeményezés 31.2 százaléka cseréből származott kb. 25.000 dollár érték­ben/, mégis elsősorban tudománypolitikai tevékenységet jelentett: részben a Ml'A munkájának, a tudományos kutatásoknak és az elért eredményeknek külföldi y megismertetését, részben a hasonló jellegű intézmények ós szervezetek munká­jának, a világ minden részében folyó kutatás eredményeinek és módszereinek a beérkezett anyag alapjón való megismerését. Az akadémiai igényeknek megfelelően a könyvtár arra törekedett, hogy az akadé­miai kiadványok elíősorban a külföldi szakintézményekhez és kutatókhoz jussa­nak ki /ezt dokumentálja az 1957. évi statisztika is: az 1.300 cserekapcsolat­ból 1143 akadémiai jellegünkből következik - szakintézet, szakkönyvtár, szak­ember - , 157 pedig altalános könyvtári jellegű/. A szorosan vett cseretevé­kenységen tul az intézet vállalta még az akadémiai ajándékpéldányok azaz a ' külföldre tiszteletpéldónyként küldött Acták kezelését. Ezt éppen az akadémiai célok szolgálatában tette, annak ellenére, hogy nem tekinthető könyvtári fela­datnak . A magyar tudományos kutatás eredményeinek szélesebbkörü megismertetése érdeké­ben megszervezte a különlenyomat-szolgálatot, melynek keretében a külföldi ér­deklődőknek rendelkezésére bocsátja az őket érdeklő magyar tanulmányokat /1956-ban és 1957 I.-V. hónapokban akadémikusok és kutatók számára 237 izben. akadémiai kutatóintézetek kérésére 488 csomagban/, ugyanakkor biztosította a magyar tudósok külföldön megjelent különlenyomataira a szükséges keretet /az 1957. évi devizakeretből eddig 18 akadémikus és kutató számára 21 alkalommal összesen 2.326 különlenyomati példányt biztosított/. A cseretevékenység egyik bázisát jelentő akadémiai könyv- és folyóirattarta­lék kezelését 1956 folyamán a könyvtár vette át. A nemzetközi vonatkozású könyvtári tevékenység egyéb területen is /pl, Stein Aurél hagyatékának sikeres biztosítása és hazaszállittatása/ hozott eredményie­ket. III. Az Akadémiai Könyvtár olvasószolgálatának feladatát nem a művelődni vá­gyó rétegek olvasási igényénék~kIelegiteseSen7 hanem a tudományos dolgozok kutatási anyaggal való ellátásában határozta meg. Nem törekedett tehát nagy olvasótábor megszervezésére, hanem kizárólag a tudományos célból olvasók kö­rének kiszélesítésére és ezek zavartalan munkájának biztosítására. Ezen célkitűzések érdekében az olvasótei-em használatát korlátozta oly módon, hogy állandó látogatójegyet az akadémikusokon, az akadémiai intézetek dolgo­zóin, a tudományos fokozatok tulajdonosain kivül csak az igazoltan tudomá­nyos munkával foglalkozóknak adott ki. Az egyetemi hallgatók közül csak a IV. és V. évfolyam hallgatói látogathatták a könyvtárat. A különgyüjtemónyek

Next

/
Thumbnails
Contents