Dévényi Kinga (szerk.): Varietas delectat: Tanulmányok Kégl Sándor emlékére.
II. KÉGL SÁNDOR ÉS INDIA - Orosz Gergely: A buddhizmus fogadtatása Európában Kégl Sándor írásainak tükrében
OROSZ GERGELY el, a középső út nevet kapta (de Jong 1997:29). Kern megalapozottnak éppen nem nevezhető elképzeléseit kevesen fogadták el a korabeli kutatók közül, Senartét viszont sosem utasították el teljesen. A másik irányzat legfontosabb alakjai T. W. Rhys Davids és Hermann Oldenberg volt. Rhys Davids szerint a Buddha életrajzok alapján igenis hiteles képet kaphatunk arról a korról, amelyben a vallásalapító élt. Senartnak ez azért nem sikerülhetett, mert nem használhatta a legkorábbi forrásokat. Rhys Davids szerint szanszkrit nyelvű Lalitavisztara-szútránál hitelesebb képet kaphatunk a vallásalapító életéről a páli nyelvű kanonikus szövegek alapján. Úgy vélte, e szövegeknek van egy olyan ősi rétege, amelyet ha megtisztítunk a rárakódott mitikus elemektől, valós történeti eseményekre és szereplőkre bukkanunk. Különösen értékesnek tartotta azokat a részeket, melyek a szanszkrit, és a páli szövegekben egyaránt megtalálhatóak. Senart teóriáját azzal a módosítással fogadta el, hogy a Buddha életrajz általa felismert szimbolikus és mitológiai elemei későbbi hozzátoldások eredményei, melyek száma és kidolgozottsága a források korával együtt növekedett. Rhys Davids véleményéhez hasonlóan a korszak másik kiemelkedő kutatója, Oldenberg is azt vallotta, hogy a páli források hitelesebbek, mint a szanszkrit nyelvűek. Oldenberg szerint a páli kanonikus szövegek java része, különösen a Szuttapitaka és a Vinajapitaka, még a vesáli gyűlés előtt keletkezett, Kr.e. 380 körül, és különösebb változtatás nélkül jutott el Ceylonra. E források alapján nézete szerint a történeti Buddha élete megrajzolható. Oldenberg azonban nem szorítkozott csak a páli szövegekre, hanem kísérletet tett azok szanszkrit nyelvű szövegekkel való összevetésére is. Kutatásai nyomán derült fény arra, hogy az olyan szanszkrit szövegeknek, mint a Mahávasztu, Divjávadána vagy az Avadánasataka van egy régebbi és egy újabb rétege, s ezek közül a régibb részek stílusa közel áll a páli kanonikus szövegekéhez. Oldenberg racionalista, atomista módszere, mely apró részletekből kísérelte meg rekonstruálni a Buddha életrajzot, és Senart „strukturalista", szimbolikus megközelítése az a két irányzat, melyekhez a korszak kutatói felsorakoztak. A kétfajta megközelítést ismertette Kégl Sándor a Pallas Nagy Lexikoncmak „Buddha " szócikkében. Itt olvashatunk arról az eredetileg Rhys Davidstól származó megállapításról is, mely szerint Gotama nem volt a szó európai értelmében királyi herceg. A Pallas Lexikon pótkötetének buddhizmus címszavában Kégl említést tesz egy Asóka korabeli, Nepálból előkerült feliratról, melyben a Buddha legendában szereplő Lummini [!] helynév szerepel. (Kégl 1900: 252) A felirat segítségével nemcsak az vált bizonyossá, hogy a legenda helyneve tényleges egykori helyet takar, 82
