Dévényi Kinga (szerk.): Varietas delectat: Tanulmányok Kégl Sándor emlékére.
I. KÉGL SÁNDOR, AZ IRANISTA - Péri Benedek: Szelim szultán perzsa gazaijai I. Az első megközelítés
SZELIM SZULTÁN PERZSA GAZALJAI Selim 10. gazdija Metruma: hazag-i musamman-i sálim. A rím és a radif. -ä-rä. Ezt a metrumot, rímet és radifot használja Häfiz (3.) az Agar an turk-i siräzT kezdetű gazaljában, ám valószínűleg SelTm felmérte, hogy egy ilyen különleges hangulatú gazaira nagyon nehéz úgy válaszolni, hogy az legalább egyenértékű legyen az eredetivel. Ezért is dönthetett inkább Sa cdT egyik verse mellett. Az alábbi versrészleteken kívül Sa cdT hatására enged következtetni a kezdő párvers (mafla 0) rímpárja, mely SelTmnél mindössze egy pontnyit tér el Sa cdT verskezdetétől. Sa cdTnál az első rímpár yär-ä (lj U) - mä-rä, SelTmnél pä-rä (íj L) - mä-rä. SelTm 10/11. Sa cdT MM 1 2 1/VI. ^ Alj ^jl (jjj^ 1" 1: w • Lac. jl j Uja jl JLuaj L> alj^i 1 11jUL jai JU. aLL J ji* jija 1 3lj Uja j jaa ajlaj i^jaá Lui ^ -üjf j SelTm párverséhez az ötletet, a kiindulópontot a qadrT na-dárad din u dunyärä („nem ér semmit se a vallás, se az evilági lét") kifejezés adta, melyet saját versében a mondanivalójának és versmértéknek megfelelően kicsit átfogalmazott (qadrí mst dunyä-rä). A többségében szerelmes f äsiqäna) gazainkat szerző SelTm ebben a versében eltér a megszokottól és követi az alapvers tőle eléggé idegen, misztikus ( süßyäna ), bölcselkedő (hakimana) hangvételét. Sa cdT párversének igen súlyos a mondandója. A költő a második félsorban nemcsak azt állítja, hogy a Szeretett Lény nélkül sok, látszólag fontos dolog, mint például a vallás, egy fikarcnyit sem ér, hanem burkoltan azt is sejteti, hogy a vallás az evilági lét része, s a kettő azonos kategóriába tartozó, egyenértékű fogalom. Versében SelTm ezt a gondolatot értelmezi, fejti ki, viszi tovább oly módon, hogy az első félsorba beemeli a klasszikus költészet egyik közhelyét, a misztikus út és az ortodox vallásosság szembenállását. A hagyományos vallásosságot az aszkéta (zőhid), a misztikus úton járókat a megmámorosodottak {sarmastän) képviselik. Az aszkéta egy vallási történeten (hadis-i dini) keresztül próbálja meggyőzni őket a maga igazáról, ám felsül. Sikertelenségének oka a mindent elsöprő extázis (hal), mely magával ragadja a vallásos élménytől 1 1 "Aszkéta, a megmárosodottaknak mit papolsz a vallásról? Ott ahol az elragadtatottság uralkodik nem ér semmit az evilági lét." 1 2 Mulhaqät va mufradät. 1 3 "Evilágon, s a túlsón csak arra vágyunk, hogy veled lehessünk. Mert különben, nélküled nem ér semmit se a vallás, sem az evilági lét." 31
