Dévényi Kinga (szerk.): Varietas delectat: Tanulmányok Kégl Sándor emlékére.

I. KÉGL SÁNDOR, AZ IRANISTA - Kovács Hajnalka: Kégl Sándor tanulmánya Amir Husraw indiai perzsa költőröl

KÉGL TANULMÁNYA AMIR HUSRAW KÖLTŐRŐL 1975:291): „GuJt rafiqiki nigüni-t eist / pis-i zabün-gir zabünT-t eist II Zü cü barüyat sitam afzün buvad / tü suhan az lutf kuni cün buvad" II („Egy társa így szólt: mi végből cselekszed a fordítottját? Miért ez a gyengeség azzal szemben, aki téged gyengének vesz? Hogy van az, hogy te kedvesen szólsz hozzá, míg az ő részéről téged csak egyre több bántalom ér?")

2

2 Az ilyesfajta pontatlanságok mellett azonban nagyobb hiányosságok is előfordulnak az idézett gaza/okban, amelyek arra engednek következtetni, hogy Kégl nem volt eléggé tisztában a perzsa költészet műfajainak formai jellegzetességeivel. Az egyik, Qirän as-sa daynbö\ idézett gazai (Kégl 191 lb:606—607, lábjegyzet) esetében például nem veszi észre, hogy a szöveg az általa közölt utolsó párvers felénél félbeszakad. A szóban forgó gazai (Kégl átírásában „Ej zindegáni bakhs-i men...", „Oh életadó nekem a te ezukros rubintod beszéde...") ugyanis egy ún. musammat gazai, ahol nemcsak a 2. misretk végei rímelnek egymással, hanem mindegyik misrät közepén található egy belső rím is, és az első párvers kivételével minden párversen belül a belső rímek, valamint az első misra vége rímelnek egymással.

2

3 A teljes gazai rímképlete tehát (a belső rímekkel együtt) abab cccb dddb stb. Kézenfekvő megoldás az ilyen gazai esetében a párverseket négy sorba tördelve átírni. Kégl is ezt tette, viszont azt nem vette észre, hogy az egyik párvers közepén hagyta abba a gazalt. A „kh'áhi nemek zen risrá / kh'áhi bikus dervis rá" („akár sót hintesz a sebre, akár megölöd te a szegényt") ugyanis csak az első misra

1, ami így folytatódik: „har cün ki däri K'es rä bar basta-am dar tär-i tu" („Bárhogy tartod magad, megkötözettem kötelékeddel").

2

4 Az általam használt kiadásokban ezután még két párvers következik, amelyek közül a második Husraw költői nevét tartalmazza, de ezeket Kégl nem idézi. Ez önmagában nem hiányosság, ugyanis bevett gyakorlat, hogy az antológiákban és tazkirákban egy-egy gazalbó\ csak azokat a 2

2 Az általam használt kiadásban az utolsó párvers előtt még három párvers áll, amelyek a Kégl által közölt szövegben nem szerepelnek. Azt nem áll a módomban megállapítani, hogy a Kégl által használt kéziratban ezek benne voltak-e vagy sem. 2

3 A musammat gazai elég gyakran előfordul a perzsa költészetben, foként olyan gazalok esetében, amelyekben a verssorok hosszúk, a metrum pedig szimmetrikus, mint például ebben a gazo/ban, amelyben egy verssor 16 szótagból áll, a metrum pedig a teljesen szabályos ragaz musamman sälim (— • -1 — • - | — • - | — • - ||). "

4 AmIr Husraw 1871 a:22; AmIr Husraw 1921:27-28. Egy másik szövegváltozat: „har cün ki däni h

ves rá bar basta-am dar bär-i tü" (kb. „bárhogy látod jónak, én odaláncoltam magam, a színed előtt"); AmIr Husraw 1976:50. Ez utóbbi kiadás Pír Sams ad-dln GTlánT (Uch Sharif) magángyűjteményében található egy, pontosabban nem azonosított, de az írás alapján késeinek tűnő kézirat fakszimile kiadása. 11