Dévényi Kinga (szerk.): Varietas delectat: Tanulmányok Kégl Sándor emlékére.

I. KÉGL SÁNDOR, AZ IRANISTA - Kovács Hajnalka: Kégl Sándor tanulmánya Amir Husraw indiai perzsa költőröl

KOVÁCS HAJNALKA al-anvärva\ és a Qirän as-sa

cdaynnal, mert e két müvet tárgyalja Ägä Ahmad cAlT ibn Sugä

cat CA1T a Haft Äsmän című müvében (Ahmad cAlT 1873:63-75). Ahmad °AlT, egy iráni származású indiai tudós, aki az Asiatic Society of Bengal felkérésére több fontos perzsa mű kiadását készítette el, NizámT-kiadása mellé szándékozott megírni a perzsa masnavi történetét. Amint H. Blochmann rámutat a könyv előszavában (Blochmann 1873:iv), Ahmad cAlT a művet hét részre tervezte, a hét metrumnak megfelelően, amelyek a masnavik írására használatban voltak (innen a cím, „Haft Äsmän", „Hét ég"). Azonban 1873-ban, az első rész befejezése után meghalt, így a Haft Äsmän befejezetlen maradt: csak az első „

äsmäntf vagyis a sarf musaddas matvi mawqüf metrumban (-••-!—••-! - • - II) írott masnavik ismertetését tartalmazza. Mivel Husraw művei közül a Matla

c al-anvär és a Qirän as-sa

Ldayn íródott ebben a metrumban, ez a két mű kapott helyet az első „äsmänban\ Kégl felhasználta Ahmad CA1T müvének a két masnavit ismertető részeit, azonban az életrajzi anekdotákból többet merített, mint a versszemelvényekből. A Matla

c al-anvär történeteit, amiket közöl és fordít, egy kivételével egy másik műből vette: Husayn Äzäd TabrTzTnek a Subh-i ummid c. antológiájából (Hosain Äzäd 1909). Ez a mű, a címével (Subh-i ummid va matla-i Ifursid, „A remény hajnala és a nap felkelte") összhangban 10 „napsugárnak" (partaw) nevezett részből áll, amelyek mindegyike egy-egy erénynek van szentelve (alázatosság, őszinteség, elfogadás, elégedettség, megsemmisülés, törekvés, egyetértés, nagylelkűség, hit, szeretet), és mindegyik erényt (vagy ennek hiányát) különböző perzsa masnavlból vett részletek illusztrálnak. Kégl cikkében azonban a bevezető mondatok sem ezt a felosztást, sem Husraw eredeti fejezetcímeit nem követik. A Jézusról szóló történetet Kégl egyébként nem a Subh-i um midből vette, hanem egy pontosabban nem azonosított perzsa kéziratból (Kégl 191 lb:615).

21 Talán ez a részlet a legalkalmasabb arra, hogy rámutassunk Kégl tanulmányában a közölt szövegrészlet és a fordítás közötti eltérésekre, amelyek a gazolok esetében is oly sokszor előfordulnak, és amelyek oka nem annyira a szakmai felkészültség hiánya, mint amennyire a figyelmetlenség. Példának okául, az a vers, amit úgy fordít, hogy „Az ezen csodálkozó apostol kérdésére így felelt a Messiás", teljes egészében kimaradt a lábjegyzetben közölt szövegből. Az általam használt kiadásban itt valójában két párvers található (AmIr Husraw 2

1 Ezzel ellentétben a Matla

c al-anvär egyik anekdotáját, amely a Subh-i ummidban a „futüvat" („lovagi erények", de itt a tartalom alapján inkább a „nagylelkűség" szóval lehetne fordítani) címszó alatt szerepel (Hosain Äzäd 1909:139-141), Kégl nem közli. 10