Dévényi Kinga (szerk.): Varietas delectat: Tanulmányok Kégl Sándor emlékére.

I. KÉGL SÁNDOR, AZ IRANISTA - Kovács Hajnalka: Kégl Sándor tanulmánya Amir Husraw indiai perzsa költőröl

KÉGL TANULMÁNYA AMIR HUSRAW KÖLTŐRŐL Husraw nagy szeretettel viseltetett szülőföldje és elfogadással annak kultúrája és vallásai iránt.

8 Husraw népszerűségéhez költészetén kívül az is hozzájárult, hogy ő volt a jeles szúfi mester, Nizäm ad-dln Awliyä kedvenc tanítványa. Mára mester és tanítvány neve végérvényesen összefonódott, és a Nizäm ad-dln Awliyát övező egyetemes tisztelet Husraw-ra is kiterjed. Tömegek zarándokolnak el a mindkettőjük sírját magába foglaló Nizäm ad-din dargähba tiszteletüket tenni, és hallgatják Husraw kompozícióit a qavválT-énekesek előadásában. Kéglt Husraw hatalmas életmüvéből leginkább a perzsa nyelvű költészete érdekli, és sokkal kevésbé Husraw indiai oldala. Három különböző műfajba tartozó költeményekből idéz szemelvényeket: elbeszélő költeményekből, amelyek a Hamsa részét képezik (főként a Matla

c al-anvär c. didaktikus-vallási témájú költeményből), a Qirän as-sa

cdayn c. történelmi témájú epikus költeményből, valamint Husraw lírájából (főként gaza/okból és rubaikbó\ válogat, de néhány qasida részlet is szerepel). A költemények bemutatásánál azt a módszert követi, amit Rumi és Sana'! költészetéről írott tanulmányaiban is alkalmazott: a főszövegben csak a prózai fordítások szerepelnek, minimális összekötő szöveggel kísérve, a perzsa eredetit pedig a lábjegyzetben közli átírásban. Előbbi tanulmányaival ellentétben azonban itt hiányzik az irodalomtörténeti bevezető: Kégl az életrajz részeként csupán Husraw műveinek egy részét méltatja röviden, majd minden átmenet nélkül rátér a versekre. Nem tudunk meg semmit a tárgyalt műfajok sajátosságairól; Kégl a szemelvényeket különösebb rendszer nélkül, sőt, az elbeszélő költemények esetében a szövegösszefüggésből kiragadva közli. Például, a Qirän as-sa

cdayn c. történelmi témájú elbeszélő költemény esetében Kégl csak annyit ír bevezetésként, hogy a költemény hősei „NászirudDin és Mu'izz ud-Din" (Kégl 191 lb:583).

9 Valójában a mű tárgya Sultan Mu

cizz ad-DIn Kayqubäd (ur. 1287-1290) és apja, Näsir ad-dln Búgra Hän konfliktusa és ennek békés rendezése. Mu

cizz ad-DTn nagyapja, Balban halála után került Delhi trónjára, mire apja, az akkor Bengálban tartózkodó Búgra Hän is kikiáltotta magát szultánnak Näsir ad-dln néven. A két szultán hadserege Avadh tartományban találkozott, de véres összetűzés helyett apa és fia végül kiegyezett. Történészek előszeretettel használják fel történeti forrásként a Qirän as-sa

cdayn-t 8 Bővebben ld. Sharma 2005:69-92. 9 Kégl ennél egy kicsit több információt is megadhatott volna, hiszen Ouseley röviden összefoglalta a mű tartalmát. Ld. Ouseley 1846:150-151. 7