Dévényi Kinga (szerk.): Varietas delectat: Tanulmányok Kégl Sándor emlékére.

IV. DOKUMENTUMOK AZ MTAK KELETI GYŰJTEMÉNYÉBEN - Dévényi Kinga: Kégl Sándor levelei Goldziher Ignáchoz

DÉVÉNYI KINGA stílust követi, verstanilag tökéletes módon. Ez csupán az időrendi pronléma miatt elgondolkodtató. Az a tény, hogy egy olyan költő, aki a verset nem önmagáért, mint verset tekinti, hanem erkölcsi életszemlélete propagálásának eszközeként quasi hitterjesztésre használja, az ilyen magától értetődően alkalmazza ennek az új irányzatnak az eszközeit, amit „iraki modemek" stílusának is neveznek, mindenképpen arra utal, hogy egy későbbi korról van szó, nem a 8. sz. harmadik negyedéről. Az az egy-két évtizednyi különbség, amely fennállhat, ha nem al-Mahdl, hanem Hárün ar-RasTd végeztette ki Sálihot, pont elég lehetett arra, hogy a badf stílus annyira elterjedjen és elfogadottá váljék, hogy a „prédikátornak" (wa iz) és „történetmondónak" (qäss) is nevezett költő is ezt tekintse mondanivalója legmegfelelőbb eszközének, amellyel a legjobban el tudja juttatni azokat hallgatóságához. Ibn RasTq fent idézett és az európai arabistáktól is elfogadott éles kritika dacára ugyanis Sälih b. °Abd al-Quddüs napjainban is népszerű költőnek számít azok körében, akik olvasnak verseket, pont azért, mert élvezetes stílusban egyszerű, könnyen megérthető tartalmat közöl, s ez az arab költészetet ismerve nem mindennapi dolog. Befejezésül hadd idézzem a Goldziher által is közölt, és a levelezésben is szereplő QasTda Zavnabiyya c. versről a 9. századi költő és irodalomtudós Ibn al-Mu

ctazz véleményét (1968:92): „Milyen furcsa! Hogyan mondhatott egy eretnek egy ilyen verset! És hogyan lehetett volna e vers írója eretnek?".

7 További levelek Nem ez a három levél az egyetlen amikor Goldziher Kégl Sándort kéri meg, hogy könyvtárában nézzen utána egyes idézeteknek (1894. XI. 1.), szóalakoknak (1900. I. 1.). E levelek legérdekesebbike Goldziher egy másik 1893-ban megjelent tanulmányához kapcsolódik (Goldziher 1893b), amelyben a Korán medinai verseiben szereplő sakina szó jelentését fejtegeti. Goldziher nem foglalkozott perzsa forrásokkal, s így cikke írásakor nem terjedt ki figyelme a 11. századi perzsa költő, Násir-i Husraw 1045 és 1052 közt tett útjának leírására, amelyben utalás történik Jeruzsálem egyik kapujára, amelyet Báb as-Saklna-nak hívnak. Ezt a helyet idézi - adalékul Goldziher cikkéhez - levelében Kégl: 7 .«^UjAjj Ajlí (JjSj . fljSJ !Jjíll 1ÄA (JL (JjAij 3 Ai (ji L-fijS 1 )->r. Uä» JUj 152