Dévényi Kinga (szerk.): Varietas delectat: Tanulmányok Kégl Sándor emlékére.

II. KÉGL SÁNDOR ÉS INDIA - Wojtilla Gyula: Kégl Sándor Bhagavad-gítá tanulmánya

WojTiLLA GYULA fenséges hangja, valódi költői tartalma, magasan szárnyaló eszmemenete, a hasonlatok bámulatos gazdagsága, a nyelvezet hatalmas szépsége és szavainak megrázó ereje" (Kégl 1910:37). Az 1900-tól 1940-ig terjedő éveket Michael Bergrunder a Bhagavad-gítá kutatás fénykorának tekinti (Bergrunder 2006:192), s véleményünk szerint Kégl tanulmánya ezen időszak kezdeti szakaszának rangos alkotása. Ámbár magyar nyelven nem válhatott a nemzetközi Gítá filológia részévé, ez a tény mégse kisebbíti a tanulmány abszolút tudományos értékét. A mai ember számára talán érthetetlen lehet, hogy sok nyelvet ismerő tudósaink, mint Kégl Sándor vagy Schmidt József miért csak magyarul publikálták kutatási eredményeiket. Egyszerű a magyarázat: a magyar nyelvű tudományosság gazdagítását szem előtt tartva tudósainknak magától értetődő volt, hogy eredményeiket a Magyar Tudományos Akadémián annak megalakulásától fogva, sőt még a 20. század elején is magyarul adják elő és úgy is jelentessék meg. Összefoglalva a fentieket elmondhatjuk, hogy Kégl Bhagavad-gítá tanulmánya a benne olvasható fordításrészletekkel a magyar tudományosság nagy nyeresége volt a megjelenésekor, és az évtizedek multával is az maradt. FELHASZNÁLT IRODALOM Bergrunder, Michael. 2006. Die Bhagavadgita im 19. Jahrhundert. Hinduismus, Esoterik und Kolonialismus. In: Bergrunder, Michael (hrsg.): Westliche Formen des Hinduismus in Deutschland, 187-21

6. Halle: Franckensche Stiftung. Deussen, Paul. 1906. Vier philosophische Text des Mahahharatam. Leipzig: Brockhaus. Edgerton, Franklin. 1972. The Bhagavad Gita Translated and Interpreted. Cambridge, Mass.: Harvard University Press Galanos Demetrios. 1848. Gita hé Thespesion Melos. Ekd. Georgios Kozakés Typaldos, epist. Georgios Apostolides Kosmétes. Athén: Nikolaos Angelidés. Garbe, Richard. 1905. Die Bhagavagita, aus dem Sanskrit übersetzt, mit einer Einleitung über ihre ursprüngliche Gestalt, ihre Lehren und ihr Alter. Leipzig: H. Haessel. 94