Dévényi Kinga (szerk.): Varietas delectat: Tanulmányok Kégl Sándor emlékére.

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS Halálának 90. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteménye megemlékezett Kégl Sándorról (1862-1920), az Akadémia levelező tagjáról, a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem perzsa nyelv és irodalom magántanáráról, arról a tudósról, akinek a könyvtára 1925-ben mint az Akadémia történetének egyik legjelentősebb adománya került a székház falai közé. Ki volt ez a tudós, akinek életét és munkásságát az utókor méltatlanul elfeledte, jóllehet saját korában kitűnt páratlanul széleskörű nyelvismeretével és sokoldalú tájékozottságával? A középbirtokos nemesi családból származó Kégl Sándor életére vonatkozó kevés eredeti forrásanyagból egy rendkívül szerény, a Kiskunlacháza közelében lévő pusztaszentkirályi kúriáján testvérei körében visszavonultan élő ember képe bontakozik ki, aki idejét legszívesebben kedves könyvei között töltötte. A pesti egyetemen Goldziher Ignácnál, Vámbéry Árminnál és Hatala Péternél tanult, szakterületének azonban hamarosan az iranisztikát választotta. Vámbéry biztatására 1889-ben Teheránba utazott tanulmányút céljából, hogy gyakorlati perzsa nyelvtudását elmélyítse, s ezzel készüljön fel az általa választott tanári pályára. E néhány hónapos útnak messze ható eredményei lettek: itt kezdett anyagot gyűjteni későbbi perzsa irodalmi tanulmányaihoz, s itt alapozta meg páratlan iranisztikai könyvtárát, amely nemcsak kéziratokban, litográfiákban gazdag, hanem a korabeli szakirodalomban is. A Kelet iránti érdeklődése szinte korlátlan volt. Amint arról jegyzetfüzetei tanúskodnak, számos keleti nyelvet sajátított el magas fokon, s mivel szinte az összes európai nyelven könnyedén olvasott, áttekintéssel rendelkezett a korabeli orientalisztikáról is. Kötetünk címe is a Kégl által müveit szakterületek sokaságát kívánja kifejezni. Az Akadémiához és annak könyvtárához több szállal kötődött: előadások tartásával (levelező tagként és azt megelőzően), ill. a keleti kéziratok katalogizálásának önként vállalt munkájával. Ezt a kötődést erősítette meg halála után öccse, Kégl János adománya révén - az Akadémiának juttatott felbecsülhetetlen értékű keleti vonatkozású könyv- és kéziratgyűjtemény.