Á. Berta (Hrsg.): Wolgatatarische Dialektstudien: Textkritische Neuausgabe der Originalsammlung von G. Bálint, 1875–76.

G. Bálints Kasantatarisches Wörterbuch

sät — selägäj sät vid. édé. sät perez, pillanat | minute, augenblick; sul sättiik azon pillanatban, legott | in denselben augenblicken, sogleich. sänäk villa | gabel. säbäb(

a) ok | grund, Ursache. säbäblä- okozni | verursachen : süze säbäblej (szava okozva) szava által, szavával | durch sein wort. särdä baktopp | geisfuss (aegopodium). säl erő, tehetség | kraft, vermögen: säl tabmak (

tozölä baslamak) fölszedni magát, újra lábra kapni | wieder zu vermögen kommen. sälätn (a) üdvözlet | gruss. sejeräk vid. sejräk. sejdek, sidek húgy, vizelet | úrin. sejräk gyér, gyéren | selten. sejrägräk gyérebben | seltener (adv.). seii- beszívódni, beivódni, bevenni magát (folyadék) | eindringen, einsickern (von flüssigkeiten). setter ín I sehne. setter- beszívni; elrejteni; kifújni az orrát | einsaugen; ver heimlichen; sich schneutzen. sender- fölitatni, fölszivatni (einsaugen lassen: bolotkaserkä s. a szivacscsal eczetet fölszivatni | den schwamm mit essig füllen. seltne húg, ifjabb nővér | jüngere schwester. sennekäj hugocska | schwesterchen. sez ti; ön, kegyed (udvarias megszólításul) | ihr

; sie (in höflicher anrede). sezneke a tiétek | der eurige. seber- seperni | kehren (mit besen). seberke fürdőseprű | badebesen. sebergec seprű | besen. serkä serke; a megeczetesedett folyadék virága, eczet, gabna-virág | nisse; kahm, essig, kornblüte. serkälän- virágosodni (a savanyuságtól), virágzani (gabona) | kahmig werden; blühen (kom). seläiisen hiúz [luchs (lynx). selägäj nyál; nyálas | speichel; geiferig. •369