Terjék József: Kőrösi Csoma-dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. Budapest, 1976.

III. A Csoma-gyüjtemény - 2. A gyűjtemény leirása

78 magát 'Sekunder Room' [= Szkander bég Rum-ból] névvel irá alá, 's bizonyltja, hogy a' lama utazást folytat, mellyre öt idegen országok' láthatása ösztönzé. E' lamának neve Käkä Sändscheie I fentsuk [= Szangje Püncog, vagyis Sarís-rgyas phun-chogs. A káka méltóságnév, valószínűleg a klasszikus dge-rga

n alakból származik.) 's a' Ladhak [= Ladak ] tartomány' határszélén fekvő Peddum [= Padam] városában született. Kíséretében hat vagy hét személy találkozott, kik közül mindegyik valóságos tatár-arc zvonással birt." A. híradás fontos dokumentum. Csoma Kanamban 1827 őszétől 1830 őszéig tartózkodott, a láma pedig 1828 elején indult tübbhónapos "világlátásra". San- -rgyas phun-cnogs-ról még egy-két Csoma levélben olvashatunk néhány szót, valamint Csoma müveinek előszavában. A köztük levő személyes viszonyról csak Szangje Püncog Csornának irt tibeti sillabuszában találunk említést, ahol a láma barátjának (mdza-bo) nevezi Csornát. Kun-dga' óhos-legs-ről igy ir Csoma: "Hírneves láma, aki rokona ós barátja azon lámának, akinek én tanitványa valék" (azaz Sans-rgyas phun-chogs-nak). Az Alexander-könyv kolofonjából tudjuk, hogy tartózkodási helye Rjon-khul kolostora volt. A. H. Francke kimutatta, hogy mind a Rjon-khul-i, mind a Bzan-la-i kolostort a dge-lugs-pa (ún. "sárga") szekta birtokolta, s a kettő között élénk kapcsolat állott fenn. Kun-dga' chos-legs pedig a Rjon-khul-i kolostornak nemcsak egyszerű szerzetese, liánom apátja volt. Chul-khrims rgya-mcho-ról az egyetlen számottevő híradóst Csoma szolgáltatja levelében: "Egy nagyhírű rab-'byams-pu (teológiai tudor), aki ajándékaim folytán kérdéseimre feleletet küldött. Ő 25 évet töltött Ihászában, s most 65 éves [= 1760 körül született)". Az Alexanderkönyv kolofonjában saját tartózkodási helyeként Ozi-ni-'od-ot jelzi. A szerzők személyén túlmenően további fontos kérdés, mikor készültek ezek a müvek, vagyis Csoma mikor állt kapcsolatban ezekkel a lámákkal? A. négy kézirat közül csupán egy tartalmaz datólást, Chul-khriins rgya-mcho müve, aki a kolofonban jelzi az évszámot: a 14, éra "Napot kiszabadító éve", ami nem más, mint 1824. A többi műnek nincs