Terjék József: Kőrösi Csoma-dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. Budapest, 1976.

III. A Csoma-gyüjtemény - 2. A gyűjtemény leirása - a. A gyűjtemény katalógusa a jelzetek sorrendjében

90 pitaka és a négy tantra ismerője - aki magamat csak Ldum-mkhan-nak nevezem, Napfényes Föld lakhelyemen a kedvező idő birtokában össze­állítottam a kérdésekre válaszoló könyvet, mely a Tanrendszerek tenge­rére behatoló hajó cimet viseli." A kompilációt Chul-khrims rgya-mcho irta a 14. ciklus 18. évé­ben, azaz 1824-ben, amikor Csoma első terepmunkáján volt Zangla ko­lostorában (1823 június - 1824 október). A müvet a láma Gzi-ni-'od ne­vű helységben állította össze, melyet saját tartózkodási helyeként jelez. A lám igen nagasfoku tudományos rangot (rab-'byams-pa a.m. "tudomá­nyok doktora") mondhatott magáénak. A könyvben tárgyalt kérdések jól mutatják, hogy Csoma az ál­talános tájékozódást tartotta a leglényegesebbnek. Miként a mü cime is jelzi, nem a buddhizmus a kizárólagos témája, hanem egyrészt éppen a buddhizmus által idegennek tartott "eretnek" nézetek, valamint a Tibetet környező országokból esetlegesen származó egyéb nem vallásos jellegű "jártasságok" felől kérdez Csoma. Fő érdeklődési területe a világi tudo­mányok, mely a többi Alexander-könyvben is központi téma marad. Itt a tiz tudomány általános bemutatásán túlmenően a logika van a legbőveb­ben ismertetve. No. 4 Rgya-gar rum-yul-pa Sken-dhas dris-lan (Az ind-európai Sken-dha kérdéseinek válasza) Az Alexander-könyvek egyike. Dbu-can irású kézirat. A mü négy füzetből áll, a lapok pagi­nációja szerint: I. 1-62. oldal, II. 63-110. oldal, III. 111-174. oldal, IV. 175­189. oldal, a negyedik füzet hátralévő lapjai üresek. A füzetek papírja indiai, a lapok eredetileg számozatlanok, a könyvtári pagináció oldalak szerint történt. A papir mérete: 12,5 x 25 cm, a tükörméret: 9 x 20,5 cm, sorszám: 7.

Next

/
Thumbnails
Contents