Terjék József: Kőrösi Csoma-dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. Budapest, 1976.

III. A Csoma-gyüjtemény - 2. A gyűjtemény leirása

79 datálása, mégis a fent emiitett Csoma levél alapján megállapítható, hogy 1825 májusában már valamennyi Csoma tulajdonában volt. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a Pesten található Alexander-könyvek okkor készültek, mikor Csoma első tanulmányútja alkalmával Zangla kolostorban tartózkodott (1823. június - 1824. október). A filológiai adatok tisztázása után nézzük meg, milyen helyet foglalnak el ezek az Alexander-könyvek a tibeti irodalomban? A levél a tibeti irodalom egyik szokásos műfaja. A lamaista vallásos életben a disputák mindennapos jelenségek, melyek hol szóban, hol pedig írásban zajlanak. A levelek túlnyomó többsége oktató jellegű, s tonnájára nézve kérdésekből és a rójuk nyújtott válaszokból áll. Ilyen jellegű könyv a Csorna-gyűjteményben több is található (No. 25, 26, 27). Ezek a levelek, mint ott világosan láthatjuk, a szerzők gyűjteményes müveibe is bekerültek, tehát nem alkalmi jellegűek. Sőt, tovább is élnek, miként éppen egy másik Csoma könyv (No. 19) mutatja: Con-kha-pa egyik, mindössze néhány lapos leveléhez a 2. pancsen láma majdnem 60 lapos kommentárt irt. Fentiekből következik, hogy műfajilag tehát az Alexander-könyvek a tibeti irodalom megszokott formájától nem mutatnak eltérést. Mi a helyzet a levelek tartalmát illetően? A. H. Francke már idézett cikkében a legnagyobb elragadtatás hangján a buddhista irodalomban kiemelkedő helyet betöltő Miiinda kérdéseihez hasonlítja Csoma kérdéseit. Már Ligeti Lajos figyelmeztet, hogy Francke hasonlata inkább irodalmi, mint filológiai értékű. Nézzük tehát miként vélekedtek müvükről maguk a lámák? Mindjárt elöljáróban leszögezhetjük, hogy egyáltalán nem tartották sokra alkotásaikat. A dolog iránti kedvtelenségük már mindjárt a kéziratok címénél feltűnik. A tibeti könyv cime - miként azt a többi Csoma könyvnél láthatjuk - formailag két részre osztható: tartalmi megjelölés és egy hangzatos könyveim ("A bölcs magyarázatok szive", "Fehér lótuszfüzér" stb.). Az Alexander-könyvek közül cime csupán No. 3nak van, a többinek vagy egyáltalán nincs, vagy csak a tartalmi meghatározást tünteti fel. Ez persze önmagában még nem jelont túl sokat, hiszen más könyveknél is előfordul hasonló hiányos cimjelölés. A lámák kedvtelensége azonban az invokációban egyértelműen kifejezésre jut,