Terjék József: Kőrösi Csoma-dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. Budapest, 1976.
II. Duka Tivadar munkálkodása - 6. A Csoma-szekrény felállítása
6. A CSOMA-SZEKRÉNY FELÁLLÍTÁSA Duka Tivadar a sors adománya folytán az igen magas kort élete legvégéig szellemi frisseségben élte meg, mégis, érezvén ereje csökkenését, úgy döntött, hogy még életében átad minden Csornára vonatkozó dokumentumot az Akadémiának, s azok méltó és biztonságos megőrzésére külön Csoma-szekrényt állittat. A szekrény felállítására vonatkozó első feljegyzést az Akadémia 1903. febr. 23-i összes ülésének jegyzőkönyvében találjuk: "Duka Tivadar t. tag régi elhatározásához képest egybe akarván gyűjteni az Akadémia könyvtára számára a világirodalom minden nevezetesebb termékét, mely Körösi Csoma Sándor méltatásával foglalkozik" elküldi az Akadémiának azt a két mappát, mely "Körösi Csoma Sándor életrajzához tartozó eredeti adatok" . cimet viseli, s melyekből mint tudjuk, Csoma életrajzát összeállította. Ekkor még a szekrény felállításáról nincs szó, azonban a szándék alapgondolata már világos megfogalmazást nyer. Még ugyanazon év őszén kelt levelében, melyet Goldziher Ignáchoz intézett, olvashatjuk elképzelését és annak mozgató okát: "Én levelezésben állok Szily főtitkár úrral, Csornáira vonatkozó irat és könyv gyűjteményeim iránt, melyek az Akadémiáinál vannak letéve. Azt kiváinom, hogy egy külön szekrényben legyenek elhelyezve; nem valami feltűnő bútorban, de eg ys zer ű szolid szekrényben; egyszerű felirattal, hogy ha : i már nem leszünk, ez utókor, ha érdeklődik érte, megtalálja mind együtt," (Duka Tivadar levele Goldziher Ignáchoz, kelt Lon2 a don, 1903. nov. 28.) Az elgondolás elég gyorsan megvalósulást nyer (a szekrény feláillitásának költségeit - 220 koronáit - Duka vállalja magára), Szily Kálmán főtitkár pedig örömmel jelzi 1903. december 21-én kelt levelében Du-
