Terjék József: Kőrösi Csoma-dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. Budapest, 1976.

II. Duka Tivadar munkálkodása - 5. Duka Tivadar Csoma-alapitványa

! 64 harmadik év- ápril havában (mint Körösi Csoma Sándor születésének és elhalálozásának idejében) a körülmények szerint vagy az I. osztály nyílt ülésén, vagy az Akadémia összes ülésén, Körösi Csoma Sándor emlékének tiszteletére, egy erre hivatott szaktudós a keleti tanulmányok, elsősorban az ázsiai kultúra körébe tartozó tudományos értekezést tartson. b/ Duka Tivadar alapítványának három év alatt esedékes jövedelme az értekezés szerzőjének jutalmazására fordítandó. c/ Ha az alapítvány tőkéje a jövőben újabb adományokkal gyarapodnék, az értekezés tiszteletdija a gyarapodott tőke után adatik ki. Az Akadémiának egyébiránt joga van arra, hogy ez esetben az alapítvány tökéjének szaporodásához képest az értekezések időközére nézve újabb intézkedést tegyen. d/ Az első értekezés Körösi Csoma Sándor emlékére 1900. ápril havában tartandó meg." Minden bizonnyal nagy örömöt jelenthetett az alapitónak, Duka Tivadarnak, hogy nemcsak az ünnepélyes megnyitót, hanem még két soron követő ülést is megélhetett, ha személyesen nem is iudott rajtuk részt venni. Ezek az értekezések nemcsak a Csoma hagyomány ápolását szolgálták, hanem hosszú ideig u magyar orientalisztika egyetlen tudományos közéleti fórumát is jelentették. Az alapítvány keretében a következő előadások hangzottak el: 1900: Kuun Géza: "Ismereteink Tibetről." (Az ünnepélyes megnyitót Eötvös Loránd, az MTA elnöke mondta.) 1903: Goldziher Ignác: "A buddhizmus befolyása az iszlámra." 1906: Thury József: "A középázsiai török nyelv ismertetései a XIII. század óta." 1909: Kégl Sándor: "Hindusztáni tanulmányok"; gr. Teleki Pál: "Japán karthographiájának története". (Csoma születésónok 125. évfordulója alkalmával tartott diszülóst Berzeviczy Albert ak. elnök nyitotta meg.) 1912: Goldziher Ignác: "A Korán-magyarázás irányai." 1915: Kunos Ignác: "Nyugati hatások a török irodalomban." 1918: Gombocz Zoltán: "A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány" (Goldziher Ignác oszt. elnök megnyitó szavaival).