Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)

VEKERDI LÁSZLÓ: A Bolyai-gyűjtemény a Bolyai-kutatásban

98 Vekerdi László holott munkáját még a Lobacsevszkijé előtt kellett ismernie. Legalábbis ez tűnik ki W. Bolyai alábbi művének egyik passzusából, Kurzer Grundriss eines Versuchs u.s.f., ahol ez található (p. 44): Von hiesigen (námlich Exemplaren der Untersuchungen, die in dem Tentamen veröffentcht wurden) sind einige nach Wien, Berlin, Göttingen [...] noch dazumal hinausgeschickt worden: aus Göttingen schrieb der mathematische Riese, welcher aus erhabenen Thürmen, von den Sternen bis auf die tiefe Gründe mit gleichem Auge sieht; dass er überrascht war, gethan zu sehen, was er begonnen hat, um es unter seinen Papieren zu hinterlassen. Ezek után nem értem, miért nem idézte Gauss Bolyai Jánost Lobacsevszkij nél preferáltabban, annál is inkább mivel az Appendix messze felülmúlja (est de beaucoup supérieur) az orosz matematikus munkáját." Rövidesen azután Hoüel már a tetraéder köbösítése (K 29/114) és az imagináriusok elméletéről szóló értekezés (K 29/116) iránt érdeklődik, és ismét felajánlja a bordeaux-i Tudományos Társaság segítségét és jelzi készségét a publikálásukra, s egyéb kézirataikéra is. Közben Schmidt Ferenc levelei is sorjáztak Szabó Sámuelnél adatok és könyvek küldése iránt, ő pedig tette, amit tudott. Ismeretlen adatokért felkereste Bolyai Gergelyt; tőle származik számos máig újra meg újra használt adat Bolyai János életrajzához/

1 „Mindenesetre Szabó Sámuel nagy anyagot és sok adatot gyűjtött össze a Bolyaiakról, de mivel 1868-ban Kolozsvárra került tanárnak, az összegyűjtött anyag feledésbe merült. Halála után, 1905-ben fia, Szabó Péter fedezte fel az értékes autográf kéziratokat, melyek közül öt Gauss levelet még ez évben a göttingai Gauss-Archívumnak ajándékozott. »Boldogult atyám, Szabó Sámuel hagyatékában ezeket a leveleket más, a Bolyaiakra vonatkozó írások között megtaláltam. Ügy látszik, hogy vagy Bolyai János iratai közül kerültek hozzá 1860 táján, vagy 1867 körül gyűjtötte össze, midőn a Bolyaiak életrajzához jegyzeteket készített: Ezek felhasználásával készült Schmidt Ferenc első Bolyai életrajza (Archiv der Mathematik und Physik. Grunert's Archiv 1868. XLVIII. 217-228 l.)« Szabó Péter az atyja hagyatékában talált Bolyai-kéziratok tudományos feldolgozásával felbecsülhetetlen munkát végzett. Ekkor kezdett kutatásokat a nála levő anyagok kiegészítése céljából, és egymás után írta Bolyai-tanulmányait és tartotta akadémiai felolvasásait. [...] 1909-ben a bécsi cs. kir. hadi levéltárban kutatott Bolyai János adatai után, mikor az egyik aktacsomóban értékes dokumentumokra bukkant/

2 [...] A megtalált dokumentumok forrásértéke oly 31 Katalógus 12. 32 Katalógus 11—12, 9. „Több más iratokkal együtt, itt találta meg: 1. Bolyai János folyamodványát János főherceghez eszméi kidolgozása céljából, háromévi szolgálatmentességért, az Appendixre vonatkozó fejtegetésekkel. Olmütz, 1832. aug. 8. (K 23/62) 2. Raumlehre, azaz az Appendix német nyelvű átdolgozását (K 24/1). 3. Magyarázó ábrákat a Raumlehre szövegéhez (K 42/2). 4. Gauss, K. F. — Bolyai Farkasnak írt levelének másolatát 1832. márc. 6. Bolyai János jegyzeteivel megtoldva (K 24/4). 5. Az Appendix latin nyelvű különlenyomatát (K 24/3). 6. Greisinger, G. A. szakvéleményét Bolyai János: Raumlehre c. munkájáról (K 23/63)."