Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)

VEKERDI LÁSZLÓ: A Bolyai-gyűjtemény a Bolyai-kutatásban

A Bolyai-gyűjtemény a Bolyai-kutatásban 95 Bolyai János öccsének írt levelein kívül a legtöbb és legértékesebb reá vonatkozó tétel Szabó Péter hagyatékából került a Gyűjteménybe. Szabó Péter nevét számon tartja a Bolyai-kutatás, elsősorban a század elején közölt úttörő tanulmányai mi­att. 2 6 Elsőként azonban s jószerivel máig egyetlenként a Katalógus mutatja be azt az önzetlen s időt-fáradtságot nem kímélő munkát, melyet Szabó Péter Bolyai János kéziratainak s a reá vonatkozó katonai-hivatali adatoknak a felkutatásában és meg­őrzésében végzett. Ugyancsak a Katalógus tisztázza Szabó Péter apjának, Szabó Sá­muelnek — akit az irodalom általában csak elmarasztal — a Bolyai-kutatások meg­indulásában a Bolyai Farkas felfedezésében betöltött szerepét: „Szabó Péter atyja, Szabó Sámuel, levelezésben állt Bolyai János elméletének elismertetésében nagy érdemeket szerzett külföldi és magyar kutatókkal, töb­bek között Jules Hoüel-lel, Giuseppe Battaglinivel és Schmidt Ferenccel. (Le­veleik megtalálhatók a Gyűjteményben: K 29/97, 112-118, 149-152.) A levelek írói valamennyien elsősorban adatokat kérnek Szabó Sámueltől a két Bolyai életéről és munkásságáról, életrajzuk megírását, leveleik összegyűj­tését, az Appendix fordítását szorgalmazzák és azt az óhajt fejezik ki, hogy bárcsak a kollégiumban levő Bolyai-kéziratok kiadásra kerülnének." 2 7 Guillaume-Jules Hoüel a Gyűjteményben található első levelét 1867. aug. 27-én Thaonból írta Szabó Sámuelnek: „Ma reggel vettem M r Schmidt levelét Temesvárról, aki jelzi az ön jelenlétét Párizsban, és közvetíti óhaját, hogy ajánlanék néhány személyt, aki agronómi­ával, közelebbről szőlészettel foglalkozik" (a levelet eddig lemásolta Szabó Péter, aztán megjegyzi: „eleje és vége magánter­mészetű". Majd folytatja a másolást:) „Nagy hálával tartozom önnek, uram, az értesülésekért amelyeket M. Schmidt közvetítésével kaptam öntől a két kiemelkedő geometráról, akik oly nagy di­csőséget szereztek hazájának és akiknek a művei oly nagy tudományos jelen­tőségűek." 2 8 Szabó Sámuelt tehát a Bolyai-ügy fáradhatatlan előharcosa, Schmidt Ferenc „ri­asztotta". Schmidt Ferenc neve jól ismert volt a Bolyai-irodalomból, de igazi jelen­tőségét és szerepét csak nemrégiben tisztázta Szénássy Barna annak „a Bolyaiakra 26 Katalógus 15. Jegyzet 6. Továbbá KISS Csongor: Bibliográfia. In: Bolyai. Biográfia-Bibliotéka-Biblio­gráfia. Szerk. NAGY Ferenc. Bp. 2000. 351-396. (A továbbiakban: Püski Bolyai.) A könyv tartalmazza reprintben Szabó legismertebb tanulmányát a Mathematikai és Physikai Lapok 1910-es évfolyamá­ból. „Bolyai János ifjúsága 1802-1822." 101-132. 27 Katalógus 11-12. 28 MTAKK K 29/112.

Next

/
Thumbnails
Contents