Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
ABAFFY CSILLA: Magyar nyelvemlékek és másolataik az MTA Könyvtárának Kézirattárában
Magyar nyelvemlékek és másolataik az MTAK Kézirattárában 79 Lajos úrtól". Az 1853. április 11-én tartott kisgyűlésen Toldy bemutatja a kódexet, ismerteti tartalmát, írását, hiányait. Kéri, hogy Kriza-kódexnek nevezzék, és benyújtja a kódex másolatát (AcadErt. 1853, 53—54). A kisgyűlésen való bemutatás után Toldy visszaküldhette a kötetet Krizának, aki az 1853. június 3-án kelt levelében már arról számol be, hogy az özvegy serdülő fiaitól sikerült 18 forintért az Akadémia számára a kódexet megvennie. A Kriza-kódex (K 47) 1532-ben készült, Garay Pál domonkos rendi szerzetes kézírása. Szent Brigitta tizenöt imáját és még két imádságot tartalmaz. Színes, növényi ornamentikával gazdagon díszített kisalakú imakönyv (6. ábra). Lányi Károly 3 2 1 8 5 5-ben ajándékozta az Akadémiának a később róla elnevezett kódexet. A Lányi-kódex (K 43) 1519-ben a somlyóvásárhelyi premontrei apácák számára készült rendtartás, latin imádságokkal, korabeli budai reneszánsz kötésű. Ugyancsak 1855-ben került az Akadémiára Teleki József 3 3 halála után a család ajándékaként Vér András 1493-ban írt menedéklevele (K 33) (AcadÉrt. 1855, 336). E nyelvemléket már Döbrentei ki szerette volna adni Jászai Pál másolatában, de Jankovich kérésére átengedte neki a Jankovich tervezte kötet számára (RMNy II/2, XIII). Végül csak Zolnai Gyula 3 4 Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig című kötetében jelent meg a hasonmással együtt 1894-ben. Drágffy János végrendelete 1524-ből (K 44), melyet Döbrentei 1847-ben kapott Mednyánszky Józseftől másoltatásra, Toldy Ferenc hagyatékával került az Akadémiára. Szövegét Mészöly Gedeon 3' jelentette meg 1917-ben (Magyar Nyelv 13: 121— 124) (7. ábra). A 19. század végén megtalált két nyelvemlékünket felfedezésük évében ajándékozták az Akadémiának. 1895-ben Beszterce-Naszód vármegye levéltára küldte el a Besztercei Szójegyzéket (K 31), mely 14. század végi latin—magyar szójegyzék, fogalomkörök szerint 21 csoportba osztva 1316 magyar szót tartalmaz. Másolója Szlavóniai György (8. ábra). 1896-ban Lóczy Lajos 3 6 adta át az Akadémiának Lázár Zelma ajándékaként a róla elnevezett kódexet. A Lázár Zelma-kódex (K 41) a 16. század elején készült klarissza apácák számára, imádságok, legendák, példák és elmélkedések gyűjteménye. Egykorú budai reneszánsz kötésű kisalakú kötet. 32 LÁNYI Károly (1812-1856) egyháztörténész, a nagyszombati könyvtár őre (1842-1852). Az MTA levelező tagja (1847). 33 TELEKI József (1790-1855) nyelvész, történész, az Akadémia első elnöke (1830-1855). Az Akadémia Könyvtárának alapítója. Egy tökéletes magyar szótár elrendeltetése, készítése módja. 1817. In: Jutalom-feleletek a magyar nyelvről. Pest, 1821. 34 ZOLNAI Gyula (1862-1949) nyelvész, fordító, egyetemi tanár. Az MTA levelező tagja (1897), rendes tagja (1924). 35 MÉSZÖLY Gedeon (1880-1960) nyelvész, egyetemi tanár. Az MTA levelező tagja (1921). Az Akadémia Könyvtárának kézirattárosa (1916—1922). 36 LÓCZY Lajos (1849—1920) geológus, földrajztudós, egyetemi tanár. Az MTA levelező tagja (1888), rendes tagja (1901).
