Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
ABAFFY CSILLA: Magyar nyelvemlékek és másolataik az MTA Könyvtárának Kézirattárában
74 Abajfy Csilla kódex a Debreceni Református Kollégium Könyvtárában, a Pozsonyi-kódex pedig Budapesten a Ferencesek Könyvtárában. A többi kódex három nagy, budapesti könyvtárunk tulajdona. Az Egyetemi Könyvtárnak a 19. század elején Winkler Mihály ajándékozta a Nádor-, a Weszprémi-, a Winkler-kódexet és valószínűleg a Cornides-kolligátumot is. Ez utóbbit, mint már említettük, Toldy igazgatósága alatt öt kötetre bontották: Cornides-, Bod-, Sándor-kódex, Példák Könyve és Könyvecse az szent apostoloknak méltóságokról. így ma az Egyetemi Könyvtár nyolc magyar kódex tulajdonosa. Az Országos Széchényi Könyvtár jelenleg 17 (+1) magyar kódexet őriz. A Nemzeti Múzeum ajándékba kapott négy kódexet: az Erdy-kódexet 1814-ben a nagyszombati papnevelde, a Domonkos-kódexet 1815-ben a besztercebányai káptalan, a Gömöry-kódexet 1821-ben Gömöry Károly, a Simor-kódexet 1848-ban Simor János ajándékozta. Az Országgyűlés 1836-ban megvette a Múzeum számára Jankovich Miklós gyűjteményét, melyben hat magyar kódex volt: a Horvát-, a Kazinczy-, a Peer-, a Vitkovics-kódex, a Krisztina- és a Margit-legenda. 1847-ben megveszik Horvát István könyvgyűjteményét, mellyel a Kulcsár-kódex is ide kerül. A 20. században két kódexet vásárol a könyvtár: 1925-ben Ehrenfeld Adolf örököseitől az Ehrenfeldkódexet, melyet a centenárium alkalmából Jókai-kódexnek neveznek el. 1933-ban a Teleki-kódexet veszik meg Jakubovich Emil jelentése szerint (Magyar Könyvszemle 1932—1934. 103, 116). E kódex azonban ma az OSzK-ban nem található meg. (A Teleki-kódexre utal a fent zárójelbe tett +1.) Két kódex, a Bécsi- és a Birk-kódex 1932ben a velencei egyezmény alapján jutott az OSzK-ba. Három kódex a második világháború utáni könyvbegyűjtés során 1947-ben került a könyvtárba: a Festetics-, a Keszthelyi- és a Tihanyi-kódex. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában kilenc magyar kódexünk van. Büszkén mondhatjuk, hogy ebből nyolc ajándékként, hazafiúi lelkesedésből került hozzánk, csak egyet kellett megvásárolnunk. 1835-ben kaptuk — amint korábban részletesen megírtuk — a Guary-kódexet (K 34). Ez a 15. század végén készülhetett az óbudai klarissza apácák számára. Vallásos elmélkedéseket tartalmaz, korabeli magyar reneszánsz kötésben (3. ábra). Az 1850. június 24-én tartott kisgyűlésen Toldy Ferenc „titoknok indítványára egy, régi magyar kéziratok' és nyomtatványok' beküldése vagy legalább megismertetése iránt a hazafiakhoz intézendő felszólítás' kibocsátása határoztatott el" (AcadErt. 1850. 14). A nemzeti lelkesedésnek köszönhetően 1850 és 1855 között hét kódexet adományoztak az Akadémiának. 1850-ben Piry Cirjék 2 7 ajándékozta a róla elnevezett két hártyalevelet (K 36), a Máriabesnyői Töredék (K 37) másfél levelét pedig 1921-ben kaptuk a jezsuita rendtartománytól. A két nyelvemlék valószínűleg ugyanazon, 15. század végi ferences kódex töredéke. Krisztus kínszenvedésének és halálának szükséges voltáról szóló beszélgetés részlete. 26 JAKUBOVICH Emil (1883-1935) nyelvtörténész, paleográfus. Az MTA levelező tagja (1924). Az OszK kézirattárosa, majd igazgatója. 27 PIRY Cirjék (1810—1880) költő, teológus, ferences rendtartományi főnök.
