Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)

ABAFFY CSILLA: Magyar nyelvemlékek és másolataik az MTA Könyvtárának Kézirattárában

ABAFFY CSILLA Magyar nyelvemlékek és másolataik az MTA Könyvtárának Kézirattárában A nyelvemlékek gyűjtésének története A Magyar Tudós Társaság célja az Alaprajz szerint az, „hogy munkálódása által hazánkban a' tudományok és szép művészségek honni nyelven míveltessenek" (A Magyar Tudós Társaság Evkönyvei [a továbbiakban Evk.] I, 101). Ebből következően az Akadémia első és legfontosabb feladata a nemzeti nyelv művelése, ezért elhatároztatott a magyar nyelv nagyszótárának és grammatikájának elkészítése. Az Akadémia minden tagja részt vett a nyelvi anyag gyűjtésében. 1832-ben a harmadik nagygyűlés fogalmazta meg „lappangó régi magyar kéziratoknak ha lehet eredetiben megszerzését, ha nem, leghívebb lemásoltatása megindítását [...], melyekből a' nagy szótárhoz sok elavult, de jó magyar szavakat; a' grammatika tekintetében sok nevezetes régi magyar szerkezetet 's beszédejtést lehetne kiszedni" (Evk. I, 88). Ekkor még a nagyszótár anyaggyűjtése a cél, mely Czuczor Gergely

1 és Fogarasi János

2 szerkesztésében 1862—1874-ben jelent meg A magyar nyelv szótára címen. Az 1833. április 10-i heti ülésen Vörösmarty Mihály

3 javaslatára elhatározzák a nyelvemlékek kiadását most már azzal a céllal, hogy azokban a nyelvtudós vizsgálhassa a nyelv változását. A negyedik nagygyűlésen megfogalmazott kiadási elvek megfelelnek a ma is elfogadott tudományos követelményeknek, úgymint: a) A kézirat a 16. század előtti legyen (ezt hamarosan 1550-re módosították), b) Hasonmás adassék minden különböző kézírás egy lapjáról. A szöveg átírása mai betűkkel, de az eredeti helyesírás megtartásával történjék. „A régi ábécze mai olvasású betűkkel magyaráztassék, 's az elavult szavak és szószerkezetek kijegyeztessenek." c) Előbeszéd fejtse ki a kézirat leírását, és amennyire ki lehet nyomozni, történetét (Evk. II, 32). 1 CZUCZOR Gergely (1800-1866) költő, nyelvész, bencés tanár. Az MTA levelező tagja (1831), rendes tagja (1836), segédjegyzője (1835—1837). A magyar nyelv szótára szerkesztője (1844—1866). 1851ben szabadult kufsteini fogságából. 2 FOGARASI János (1801-1878) nyelvész. Az MTA levelező tagja (1838), rendes tagja (1841). A magyar nyelv szótára szerkesztője (1844—1874). 3 VÖRÖSMARTY Mihály (1800-1855) költő, fordító, nyelvész. Az MTA rendes tagja (1830). A Tudományos Gyűjtemény szerkesztője (1827—1832). Az Akadémia helyesírási, nyelvtani és szótári munkáinak egyik szerzője, irányitója.