Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
HUSZÁGHNÉ KELECSÉNYI ÁGNES: A Stein-gyűjtemény
A Stehi-gyűjtemény 305 doskodjék annak hazaszállításáról. Közben 1955 májusától kezdve a Bodleian Library is igyekszik a helyi hatóságoknál elérni, hogy kerüljön már pont ennek a több mint tíz éve húzódó ügynek a végére. 1956. október 23-án a Warren Murton cég tájékoztatást kért a követségtől, az átvétellel kapcsolatban megtett lépésekről, s értesítette a Bodleian Libraryt is, hogy hamarosan várható a könyvek elszállítása. Ezt követően többszöri próbálkozásuk ellenére nem sikerült kapcsolatba lépni a követséggel. 1957. január 24-én Haraszthy Gyulához fordultak, s tájékoztatták, hogy hónapok óta semmi nem történt az ügyben, bár ők is igyekeztek a magyarországi belső helyzetet figyelembe véve, csak a szükséges módon forszírozni a dolgot. Figyelmeztetik azonban az Akadémia Könyvtárát, hogy a Bodleian Librarynek is kényelmetlenséget okoz ez a hosszan tartó tárolás. Január 26-án a Bodleiana Keleti Könyvek Gyűjteményének vezetője is kéri Haraszthyt, próbáljon meg nyomást gyakorolni a követségre, hogy a hazaszállítás ügyében tegye meg a szükséges lépéseket, sőt felajánlja azt is, hogy ők hajlandóak elintézni a szállítást, abban az esetben, ha a magyar fél állja annak költségeit. Közben a végrendelet végrehajtói elkészíttettek az Oxford University Pressnél 3000 könyvcimkét „Hunc librum Academiae Hungaricae Scientiarum legavit Marcus Aurelius Stein obiit 26 octobris 1943" szöveggel. A Bodleian Library által felkínált lehetőséggel azonban már nem kellett élni, mert a magyar követség képviselői január 31-én kiszálltak Oxfordba és megkezdték a csomagolást. 1957. április 7-én jelentette a könyvtár igazgatója az Akadémia elnökének, hogy a Stein-hagyaték 20 normál méretű és 1 db 19 q-ás ládában megérkezett, hozzátéve, hogy a feldolgozást sajnos csak az új nagy raktárhelyiség átvétele után lehet megkezdeni. Előzetes jelentést a hagyatékról a Keleti Gyűjtemény vezetője, Rásonyi László írt 1957. december 7-én, majd 1960-ban jelent meg Stein Aurél és hagyatéka című tanulmánya, amely a hagyaték részletes elemzése mellett a legteljesebb magyar nyelven írott Stein-életrajzot is tartalmazza. 3 5 E szerint a hagyaték 2300 db könyvvel és különlenyomattal és 180 kötetnyi folyóirattal gazdagította az Akadémia könyvtárát. Ha hozzávesszük az 1924-ben adományozott 1154 kötetes srinagari könyvtárat, akkor összesen 3600 könyvet és különlenyomatot köszönhet a könyvtár Stein Aurélnak — ezek 4/5 része a Keleti Gyűjtemény állományába került. A hagyatékkal érkeztek saját műveiből fölös példányok is, ezek az Indiával és Belső-Ázsiával foglalkozó intézetek, tanszékek stb. könyvtáraiban letétként kerültek elhelyezésre. Az oxfordi könyvek jegyzéke, amelyet H. M. Allén állított össze, mutatja a megváltozott érdeklődési és kutatási irányt. Ezek között — az 1924-es anyaggal összehasonlítva — már több a Perzsiával, a Közel-Kelettel foglalkozó művek száma. Nagy számban vannak magyar nyelvű könyvek is. Ezek egyrészt az Akadémia által megküldött kiadványok, pl. az Archaeologia Hungarica kötetei, Gróf Tisza István öszszes munkái és képviselőházi beszédei, hazai látogatásának emlékei a debreceni református egyház könyvtáráról szóló kötetek (1934-ben ellátogatott Debrecenbe és Pannonhalmára), a Ludovika kiadványai. 35 RÁSONYI László: Stein Aurél és hagyatéka. Aurél Stein and his Legacy. Bp. 1960. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kiadványai 18.)
