Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)

ORMOS ISTVÁN: Kaufmann Dávid és gyűjteménye

Kaufmann Dávid és gyűjteménye 227 mann tett hozzáférhetővé a szakkörök és a nagyközönség számára — külön érdekességet kölcsönöz e műnek, hogy szerzője — e korban szokatlan módon — nő: Die Memoiren der Glückel von Hameln 1645-1719. Frankfurt 1896. LXXII + 400 o. E szenzációszámba menő mű oly sikert aratott, hogy németre, angolra és franciára is lefordították, s készült belőle modern jiddis fordítás is.

2

2 Számos fontos eredeti dokumentum kiadását köszönhetjük Kaufmann Dávidnak, aki előszeretettel kutatott kézirattárakban és levéltárakban, ám azt is tudjuk, hogy már-már elképesztő bőségben ömlő adatait jól szervezett „ügynökhálózatától" szerezte be folyamatosan, amelynek egyes tagjai az ő megbízásából gyűjtöttek adatokat könyvtárakban, kézirattárakban és levéltárakban szerte Európában és a Közel-Kelet egyes területein. Megbízottai, kiváló kapcsolatai révén sikerült felépítenie páratlan kézirat- és könyvgyűjteményét is, amelynek anyagi hátterét felesége családja biztosította — az általa kiadott fontos dokumentumok nemritkán a saját gyűjteményéből származtak. Egészen kivételes bibliográfiai ismeretekkel rendelkezett, erről több publikációja is tanúskodik. Alapvető fontosságúak a zsidó régiségtannal és helytörténettel, egyes közösségekkel kapcsolatos publikációi, melyekben fölhasználta a sírkőfeliratokról készített nagyszámú pacsolatát is. Tudományos tevékenysége középpontjában talán a zsidó történelem állott, s az eme témakört tárgyaló műveit az új, mindaddig ismeretlen források bőséges használata emeli messze kortársainak színvonala fölé. Magyar vonatkozású dolgozatai közül megemlítünk egy fontos korabeli forrást Budavár visszafoglalásáról, amit a saját birtokában lévő kéziratból

2

3 adott ki német fordítás kíséretében — Die Erstürmung Ofens und ihre Vorgeschichte nach dem Berichte Isak Schulhofs (1650-1732) (Megillath Ofen). Trier 1895. 62 + 32 o.

2

4 —, valamint egy érdekes kuruc vonatkozású epizód feldolgozását a magyar határhoz közel eső morvaországi Uhersky Brod történetéből: Die Verheerung von Ungarisch-Brod durch den Kuruzzenüberfall vom 14. Juli 1683. In: Monatsschrift für Geschichte und Wissenschaft des Judentums 1893. 270—282, 319—331.

2

3 Úttörő jelentőségűek a zsidó művészettörténettel, mindenekelőtt a kézirat-illusztrációkkal kapcsolatos kutatásai és eredményei is: Zur Geschichte der jüdischen Handschriftenillustration. In: Dávid Heinrich MÜLLER — Julius VON SCHLOSSER: Die Haggadah von Sarajevo. Eine spanisch-jüdische Bilderhandschrift des Mittelalters. Bécs 1898. 255-311 (Anhang) (= Gesammelte Schriften III. 1915. 173-228). Les cycles 22 E valóban héber írással, zsidó környezetben íródott műnek a némettől alig eltérő nyelvének a besorolása a szakirodalomban vitatott. Van, aki „modern nyugati jiddisnek" tekinti, más szerint ilyen valójában nincs is, újabban ugyanis elsősorban csak a Kelet-Európában használatos „zsidónémetet" jelölik a jiddis elnevezéssel, ezzel a valójában az 1910-es években Amerikából Európába átkerült szakkifejezéssel. Nádasdy Ádám szíves közlése. Német fordítás Bertha Pappenheim (Bécs 1910) és Alfréd Feilchenfeld (Berlin 1913) tollából, angol fordítás Marwin Lowenthal (1932) és Beth-Zion Abrahams (New York — London 1932) tollából, francia fordítás Léon Poliakovtól (Párizs 1971), modern jiddis forditás Yosef Bernfeldtől (Buenos Aires 1967). A német és angol fordítások számos kiadásban láttak napvilágot. 23 Mai jelzete: A 349 24 E mű magyar fordításban is megjelent a közelmúltban: SCHULHOF Izsák: Budai krónika. Héberből fordította Jólesz László. Budapest 1981. Ld. még KAUFMANN Dávid: Budavár visszavívásának egy szemtanuja és leírója. In: Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve 1895. 63—92. 25 Ez a műve az Ungarisch Brod-i gimnázium 1894-i évkönyvében is megjelent.