Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
MARTH HILDEGARD: Az Elischer-féle Goethe-gyűjtemény
194 Marth Flildegard Wlassics Gyula miniszter haladéktalanul megküldi tájékoztató levelét 7 báró Eötvös Loránd Elnöknek, és egy éven belül a teljes anyag Heller Ágost 8 „főkönyvtárnok" munkája nyomán a kutatók rendelkezésére áll. Az emlékszoba első látogatói a „Vendégkönyv" 9 aláírásai szerint Zichy Antal, Szász Károly és Szily Kálmán. Tovább lapozva olyan nevek szerepelnek, mint Eötvös Károly, Gyulai Pál, Fadrusz János és Kodály Zoltán, Stein Aurél és gr. Széchenyi Béla. A honfoglalás ezredéves ünnepségeinek köszönhetően szép számmal érkeznek a látogatók külföldről 1 0, New Yorktól és Sáo Paolótól Frankfurt am Mainon át egészen Ausztráliáig. A Gyűjteményről néhány rövidebb lélegzetű tanulmányon kívül itthon nem szól nagyszámú ismertetés, s ami ez idáig megjelent, többnyire a gyűjtemény vitathatatlanul legértékesebb részét képező kéziratokba, a legutóbbi időkben a karlsbadi ásványgyűjtemény eredetébe, illetőleg a gyűjtemény művészeti szempontból legérdekesebb vonatkozásaiba enged betekintést. Jelen tanulmány középpontjában ezúttal a másfii ezer kötetes könyvanyag áll egyfelől azért, mert magyar nyelven ebben a témában nem jelent meg ismertetés, másfelől azért, mert a budapesti Elischer-gyűjtemény jellege pontosan könyvanyagánál fogva tér el a frankfurti Goethe-ház, a weimari Goethe-Múzeum, vagy az ugyancsak weimari Schiller—GoetheArchívum anyagától. A németországi gyűjtemények elsősorban Goethe-autográfokban, relikviákban és metszetekben gazdagok, míg a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozott anyagot a Goethe-irodalomnak a teljesség igényével összeállított könyvgyűjteménye határozza meg. (Igaz, legnagyobb értékét a napjainkra 40 darabra bővült Goethe-autográf, 162 kortárs-levelezés, 263 metszet illetőleg árnyrajz 11 (2. ábra), a hat dobozban elhelyezett karlsbadi ásványgyűjtemény, továbbá néhány tárgyi emlék jelenti. (Az adott terjedelem arra nyújt lehetőséget, hogy a továbbiakban a másfél ezer kötetből kiemeljünk közel ötven kötetet, különös figyelmet fordítva arra az egyetlen XVI. századi nyomtatványra, mely az országban egyedülálló példány. Az önkényesnek tűnő válogatás szeretné hangsúlyozni, hogy a Gyűjtemény létrejöttét a lelkesedésen és nem csekély anyagi áldozaton túlmenően komoly hozzáértés is jellemezte.) A könyvanyag a korabeli kiadások vonatkozásában oly tel7 WLASSICS (Gyula) levele Eötvös Lorándnak. 1 f. MTAKK K 121/32. 8 Heller Ágost (1843—1902): mérnök, egyetemi tanár. Főkönyvtárnoki tiszte betöltése előtt Kirchoff mellett dolgozott Heidelbergben. Az MTA rendes tagja, és az MTA-val szorosan együttműködő Könyvtár „főkönyvtárnoka". A gyűjtemény rendezése előtt az MTA kiküldi Frankfurt am Mainba és Weimarba, hogy az ottani gyűjtemények felállítását tanulmányozza. Összeállításában jelent meg a gyűjteményről készült első katalógus. Halála alkalmából mind a bécsi cs. kir. tud. Akadémia, mind a heidelbergi egyetem direktóriuma részvétét nyilvánítja. Szily Kálmán indítványozza, hogy az MTA 1903. évi költségvetéséből különítsék el a H. A. arcképének megfestéséhez szükséges összeget. 9 Goethe-szoba vendégkönyvei. 1896-1945. MTAKK K 123/2-4. 10 „[...] A könyvtárhoz tartozó Goethe-gyűjtemény állandóan élénk látogatásnak örvend, könyvtárát az akadémiai könyvtár helyiségében használják [...]" A Jelentés felvilágosítást nyújt arra nézve is, hogy két évvel a megnyitást követően a Kézirattárra jutó évi 100 forinton túl, 30 ft a Goethegyűjtemény kiadásaira jut, s ezen túl még a tönkrement könyvkötésekre is áldozott az Akadémia. = Akadémiai Értesítő 1898. 232-233. 11 Közülük kettő unikum.
