Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)

MARTH HILDEGARD: Az Elischer-féle Goethe-gyűjtemény

MARTH HILDEGARD Az Eliscber-féle Goethe-gyűjtemény 1896. május 31-én, amikor a Magyar Tudományos Akadémia Palotájában megnyílik a Goethe-szoba (1. ábra), a költőfejedelem

1 már hatvanöt éve halott, s aki

2 több mint negyven éven át személyes ügyének tekinti hazánkban a Goethe-kultusz ápolását, alig egy fél éve, hogy az élők sorából távozott. Az ezredéves ünnepségsorozat része az a rövidesen Európa-szerte ismert gyűjtemény, mely J. W. Goethének, és — kimondatlanul, de — a gyűjtemény megteremtőjének, Elischer Boldizsárnak, továbbá unokaöccsének az ajándékozó Elischer Gyulának állít emléket. A Palota Akadémia utca felőli szobájába lépőt hangulatos enteriőr fogadja: a falfülkében Alexander Trippel

3 Goethe-mellszobra áll, s a vele szemközti falat a gyűjtőről, Elischer Boldizsárról készült festmény

4 díszíti. A falak mellett álló három könyvszekrény és a szoba közepén elhelyezett kettős tárló J. W. Goethe harmincnégy autográf kéziratát, a kortársak kéziratai közül száznegyvennégyet, közel négyszáz metszetet, mintegy másfél ezer könyvet, ezerötvenhat brosúrát, háromszázhatvanhat kottát őriz; mindezt kiegészíti a karlsbadi ásványgyűjtemény, szép számú játékpénz és egyéb tárgyi emlék. A szoba a maga egyszerűségében, egyetlen íróasztalával és a mögé helyezett karosszékkel alkalmat nyújt, hogy a nagyméretű metszeteket a kutató kényelmes körülmények között tanulmányozhassa; hamarosan kevésnek bizonyul a szűkre szabott lehetőség, megnő az érdeklődés, és a „helyben olvasás" áttevődik a Kézirattárba. (Ez a gyakorlat él mind a mai napig.) 1 J. W. Goethe (1749. augusztus 28. -Weimar, 1832. március 22.) 2 Elischer Boldizsár (Eperjes, 1818. - Bp. 1895.) 3 Trippel, Alexander (Schaffhausen, 1744. szept. 23. — Róma, 1793. szept. 24.): svájci szobrász, akit a klasszicizmus egyik 'előkészítőjének' tartanak a művészettörténetben. 1776-ban amikor Rómában letelepedett, szobrásziskolát vezetett. Szobrainak tárgya elsősorban a mitológia, de készített síremlékeket, és portrékat is. 4 A festményt Balló Ede készítette E. B. halála után. Balló Ede festő (Liptószentmiklós, 1859. dec. 17. — Bp. 1936. okt. 19.) Művészetére elsősorban Székely Bertalan hatott. Rajztanárként működött Budapesten. 1891-ben Velázquezt másolta Madridban, de önállóan is festett. Rómában a Palazzo Veneziában kapott műtermet. 1894-ben ismét Budapesten, a Mintarajziskolában oktatott. Arcképei közül a Nemzeti Galériában őrzött Than Mórról készült festménye a legismertebb. Száz darabból álló másolatgyűjteményét a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta. Művészi tapasztalatait Az olajfestés mestersége című, három kiadást is megélt munkája (németül is megjelent) őrzi.