Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)

ROZSONDAI BÉLA: A Waldstein-gyűjtemény és az adományozó Waldstein János

A Waldstein-gyűjtemény és az adományozó Waldstein János 189 jában először 1828. július 2-án fordul elő, 6 8 levelezésük pedig csak az 1830-as közös al-dunai utazás után indult. 6" Waldstein János a címoldalon sem és másutt sem jelezte, hogy a bölcsészeti vizs­gát a doktori fokozat vagy más gradus megszerzéséért tenné le. Az eddigiek alapján tehát úgy tűnik, hogy — bár szinte mindenütt a jog és a bölcsészet doktoraként sze­repel — bölcsészeti tanulmányai végén, 1824-ben nyilvános bölcsészeti vizsgát tett (tentamen publicum), majd 1829-ben, jogi tanulmányai befejeztekor, azzal hogy té­ziseit megvédte (propugnavit), megszerezte a jogi doktori fokozatot (doctoratus laurea). Waldstein János és bátyja, József tanulmányairól, vizsgáiról és fokozatairól többet megtudhatnánk a pesti Tudományegyetem korabeli irataiban való kitartó búvárko­dással. Waldstein János pályájáról és személyiségéről még nem teljesek ismereteink. Sok kérdés nyitva maradt. Jellemét, emberségét, jóindulatú természetét, finom társasági lényét Wurzbach lexikona — lexikontól szokatlan módon — meleg szavakkal mél­tatja. 7 0 Hasonló képet nyújt róla Kálnoky Hugó, akinek nagynénje, Kálnoky Adél beszélt néhai férjéről, de aki Waldsteint, a két egymást követő nemzedék közti nagy korkülönbség miatt, személyesen nem ismerhette. A közvetlen családi hagyomány is alig segítette, s a két naplóhoz írt bevezetőjében az írásos dokumentumokra kellett hagyatkoznia. 7 1 Waldstein János egész megnyerő egyéniségének bizonyára szerepe volt abban, hogy az emberekkel kapcsolatot tudott teremteni, különböző testületek tagjaként vagy vezetőjeként a jó ügyeket elő tudta mozdítani. Láttuk azonban jeleit annak is, hogy Waldstein — talán konzervatív beállítottsága miatt — nem mindenütt váltott ki egyöntetű elismerést, legalábbis a Tudományos Akadémián nem. Ha vala­mikor még előkerülnek levelei, naplói és vázlatkönyvei, akkor majd többet megis­merhetünk műkedvelő festői alkotásaiból, és árnyaltabb képet kaphatunk európai­ságáról és magyarságáról, mely arra is késztette, hogy Thomas Ender akvarelljeit az Akadémiának ajándékozza. Méltó, hogy halálának évfordulóján Waldstein Jánost szélesebb körben megis­merjük, és nevét emlékezetünkben megtartsuk. 68 Gróf Széchenyi István naplói. Szerk., bev. VISZOTA Gyula. 3. köt. Bp. 1932. 216. 69 Waldstein első levele 1831. febr. 29-én kelt; Széchenyi levélfogalmazványai között van egy korábbi, 1828. okt. 31-i keltű. Lásd: MTAKK K 209/68 és K 210/1.17. - KÖRMENDY Kinga: A Széchenyi­gyűjtemény. Bp. 1976. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának katalógusai 9). 173, 179. 70 WURZBACH, i. m. 52. Th. 1885. 239. 71 Waldstein János csicsói kastélyát Kálnoky Hugó bátyja, Sándor örökölte, s ő kutatta fel ott, öccse érdeklődésére, Waldstein 1830-as útinaplóját és vázlatkönyvét. Kálnoky Sándor tudott arról, hogy apja 1876-ban Waldstein halála után írásos hagyatékának Bécsben lévő részét Lettowitz várába szál­líttatta. Lásd: KÁLNOKY, i. m. 8, 18. — Lettowitz a Köröspataki Kálnoky család birtoka volt, Kál­noky Adél és sok testvére ott született. Lásd: Magyar nemzetségi zsebkönyv. I. Főrangú családok, i. m. 1. köt. 1888. 132-134.

Next

/
Thumbnails
Contents