Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
ROZSONDAI BÉLA: A Waldstein-gyűjtemény és az adományozó Waldstein János
A Waldstein-gyűjtemény és az adományozó Waldstein János 185 (2), amely egykor Horvát István könyvtárának darabja volt. Waldstein szoros kapcsolatot tartott Horvát Istvánnal, a pesti egyetem professzorával. 3 6 Szinnyei így írja le Katancsich fenti munkáját: „Commentarius in Caii Plinii Secundi Pannoniam, 1829, művét kiadta Waldstein-Wartemberg [!] gróf jogi doktori disszertáció helyett", de nem szól Waldstein téziseiről. Petrik pedig Katancsich művének terjedelméhez ugyan hozzászámítja a tézisek terjedelmét: „XII és 113 1.," de a téziseket és Waldstein nevét nem említi. 5 7 A pesti egyetemen a vizsgák rendje a 19. század elején még sokat megőrzött a jezsuita korszak hagyományaiból, bár a vizsgák kevésbé voltak ünnepélyesek. Viták zajlottak a vizsgák anyagáról és követelményeiről. A vizsgák típusai ez idő tájt: félévi vizsga az első félév és a tanév végén, nyilvános vizsga (tentamen publicum) nyomtatott tételek alapján, és doktori szigorlat (rigorosum). A vizsga anyagát a professzorok adták meg, és a jóváhagyott tételeket kinyomtatták.' 8 Fokozat megszerzéséhez általában nem kellett disszertációt írni és kinyomtatni, hanem — a korábbi liber gradualismk megfelelően — a vizsgázó a szigorlat téziseit esetleg egy már megjelent műhöz csatolta, vagy pedig egy ez alkalomból megjelenő művel együtt nyomatta ki, rendszerint saját költségén.' 9 Waldstein János munkájának műfaja: jogi doktori tézisek (assertiones: tételek, állítások), melyeket szigorlaton kellett megvédenie (rigorosis examinibus... propugnavit). A József főherceg nádornak szóló ajánlás után következnek négy oldalon a tézisek, hat fejezetben, a jogtudomány különböző ágaiból (természetjog, általános közjog, nemzetségi jog, római és magyar magánjog, büntetőjog, egyházi jog és politikatudomány). Abban a tényben, hogy Katancsich művét, idősebb Plinius Pannoniadhoz írt kommentárjait választotta liber gradualisként, több dolog is figyelemre méltó: 1. Valamelyik saját professzorának műve helyett az egyetem egy egykori, néhai professzorának (quondam professoris) munkáját nyomtatta ki. Katancsich 1800-ban búskomorsága miatt visszavonult a budai ferences rendházba, és teljesen a tudománynak élt; 1825-ben halt meg. 2. Jogi doktori szigorlatra bölcsészeti munkát adott ki. 3. Éppen egy Pannóniáról szóló művet választott, melyben Katancsich, Plinius művét taglalva, leírja azokat az országrészeket, melyek egykor Pannóniát alkották, ismerteti a földrajzi viszonyokat, a népeket, nyelvüket, kultúrájukat, megfelelteti az ókori és a korabeli magyarországi és horvátországi helyeket, Tsepregtől Vincovciig, Zagrebtől Nyerges-uj-faluig. Valóságos honismeret Waldstein János számára. Vajon ki hívta fel figyelmét Katancsich kéziratára és ajánlotta kiadását? 56 Horvát István (1784—1846) 1830-tól a magyar nyelv és irodalom professzora a pesti egyetemen, és 1823-tól helyettesként az oklevél- és címertan betöltetlen tanszékének tanára, egészen haláláig. Lásd: SZENTPÉTERY, i. m. 670, 675. - SZINNYEI, i. m. 4. köt. 1896. 1211-1221. - Horvát István és Waldstein kapcsolatát élénk levelezésük és Waldstein 1830-as útinaplója is tanúsítja, melybe az utolsó napon bejegyzi: „Okt. 19. ... Megint Budán vagyok... Délután Horváth Pistához mentem, hogy a Magyar tudós világbúi valamit hallyak. Vörösmartyt találom nála." Lásd: KALNOKY, i. m. 316. — WALDSTEIN János levelei Horvát Istvánnak. Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Levelestár. 57 SZINNYEI, i. m. 5. köt. 1897. 1173. - PETRIK, i. m. 2. köt. 1890. 337. - Szinnyei hozzáteszi: (Katancsich művének) „kézirata 1804—1806-ból a budapesti egyetemi könyvtárban." 58 SZENTPÉTERY, i. m. 332-338. 59 PETRIK, i. m. 5. köt. Pótlások. Szerk. KOMJÁTHY Miklósné. Bp. 1971. 7.
