Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
ROZSONDAI BÉLA: A Waldstein-gyűjtemény és az adományozó Waldstein János
A Waldstein-gyűjtemény és az adományozó Waldstein János 181 szerint, nem került sor. Az Akadémia I. (nyelv- és széptudományi) osztályán, úgy tűnik, senki sem vállalkozott, hogy fölötte emlékbeszédet tartson. Annak idején, 1868-ban egyetlen szavazaton múlt, hogy az Igazgatóság tagjává választották. 3 3 Nekrológjában (jó egy évvel Waldstein halála után!) Eötvös Károly valamit megérez, mert Waldsteint méltatva így ír: 3" „Conservatív főúr[...], festőművész, nemzetgazdász, nagy utazó, egyptolog, kritikus, államférfi stb.", majd hozzáteszi: „Pedig demokrata elvtársaim vegyék tudomásul, hogy ő az utolsó ötven év történetének jelentékeny alakja]...] Kíváncsi vagyok, ki fogja az akadémiai emlékbeszédet felette tartani]...]" Mindez azt mutatja, hogy Waldstein Jánosnak az Akadémián vagy politikai színtéren is lehettek ellenfelei. Waldstein életéről, működéséről már esett szó röviden. További részletek találhatók az idézett munkákban. Halálának 125 éves évfordulója alkalmából mégis érdemes itt visszatérnünk Waldstein János életének egy-egy momentumára, családi kapcsolataira, különösen pedig megjelent írásainak könyvészeti vonatkozásaira. A Waldstein család csehországi eredetű. Sok tagja töltött be magas állami és katonai tisztségeket, egyikük prágai érsek volt. A család neve mifelénk is ismerősen hangzik. Leghíresebb, bár más néven, a harmincéves háború hadvezére, Albrecht Wenzel Eusebius Wallenstein (1583—1634), a család arnaui főágából. A WaldsteinWartenberg főág egyik tagja, Adam nyert 1635-ben magyar honfiúsítást. 3 7 Az ő leszármazottja a dux-leitomischli ágon Franz Adam Waldstein (1759—1823), botanikus, Kitaibel Pál támogatója és munkatársa, a közös mű szerkesztője: Plantae mriores Hungáriáé indigenae descriptionibus et iconibus illustratae, Wien, 1802—1812. Róla nevezték el a rózsafélék családjának Waldsteinia Willd. nemzetségét. Öccse, Ferdinánd Ernst Waldstein (1762—1823) Beethoven ifjúkori mecénása és barátja; Beethoven neki ajánlotta op. 53 C-dúr szonátáját. 3 8 Elsőfokú unokatestvérük, Waldstein Emmánuel (1773—1829), bizonyára felesége, Sztáray Terézia Mária (?—1826) jogán jutott az Ung vármegyei vinnai uradalomhoz. 3 9 Az ő négy gyermekük egyike Waldstein János. Waldstein János tehát anyai ágon és sok más rokoni szállal kötődik a magyar arisztokráciához. Születési helyét a régebbi lexikonok nem adják meg, a Magyar életrajzi lexikonban és a Veszprém megyei életrajzi lexikonban Nagymegyer szerepel, Kálnoky viszont úgy tudja, hogy János az anyai birtokon, Vinnán született. 4 0 Nagy35 Akadémiai nagygyűlés, 1876. jún. 7. és Igazgatósági ülés, 1876. jún. 10. = Akadémiai Értesítő 1876. 133, 141. — Az Értesítő 1885-ig nem ad hírt az emlékbeszéd megtartásáról. 1868-ban Waldsteint az Akadémia igazgató tagjául 9 szavazattal 7 ellenében választották meg, vele együtt Kemény Zsigmondot kissé jobb arányban, Haynald Lajost mindössze egyetlen ellenszavazattal. Lásd: Akadémiai Értesítő 1868. 116. 36 EÖTVÖS Károly: Eszterházy, Zichy, Waldstein. = Pesti Napló 1877. aug. 5. (reggeli kiadás) 201. sz. 37 NAGY, i. m. 12. köt. 1865. 21—25. — Magyar nemzetségi zsebkönyv. I. Főrangú családok, i. m. 1. köt. 1888. 261-262. 38 WURZBACH, i. m. 52. Th. 1885. 231-236. 39 A Sztáray családról lásd: NAGY, i. m. 10. köt. 1863. 857—871. — Magyar nemzetségi zsebkönyv. I. Főrangú családok, i. m. 1. köt. 1888. 240—241. — A vinnai uradalomról: FÉNYES: Magyarország geographiai szótára..., i. m. 4. köt. 304. — Waldstein Emmánuel két nőtestvérének férje is magyar arisztokrata. Waldstein János sógora, nővérének, Máriának (1806—1865) férje szintén a szerteágazó Sztáray família tagja, Albert (1785-1843), lásd SZINNYEI, i. m. 13. köt. 1909. 1124. 40 Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. KENYERES Ágnes. 2. köt. Bp. 1969. 1022. — Veszrém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. VARGA Béla. Veszprém, 1998. 553. - KÁLNOKY, i. m. 10.
