Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
ROZSONDAI BÉLA: A Waldstein-gyűjtemény és az adományozó Waldstein János
172 Rozsondai Béla érdeklődéssel fordul. Végül Ender precíz rajzú akvarelljeit a későbbi fényképekkel is összevethetjük. Divald Kornél majdnem ugyanúgy fotózta Nedec várát és Szepesszombat főterét, mint ahogyan Thomas Ender négy évtizeddel korábban látta 3 3 (4., 5. ábra). Ender a felvidéki akvarellek közül mindössze kettőt látott el szignójával (100. és 107. kép). A lap alsó szélére legtöbbször felírta ceruzával a kép tárgyát németül, latin vagy ún. gót betűs írással, és a kép alsó vagy felső szélén sok esetben megnevezte a hegycsúcsokat, völgyeket, a távolban látható falut vagy az oda vezető utat, valamint az uradalom tulajdonosát. A magyar hely- és családneveket általában helyesen írta le (pl. Sztára, Gf Csáky), máskor érezhetően hallás után próbálta leírni a számára idegen neveket, és ezeket esetenként nehezen tudtuk értelmezni (pl. „Bann Zizza" = Dolina Panszczyca). A rajzlap körbevágásakor részben megcsonkult feliratokat nem mindig sikerült megfejtenünk. A képekből A Bélai-havasok Zsdjár felől (180. kép) kifestetlen ceruzarajz maradt, s a kép közepére, a füves folt helyére a mester odaírta: „grün". Ez arra utal, hogy képeit talán nem minden esetben fejezte be a helyszínen, a szabadban, hanem a munka egy részét, ha ez nem ment a pontosság rovására, utólag, emlékezetből végezte el. A lapok közül huszonnégynek a verzóján van ceruzavázlat, némelyik részben vagy egészen ki is festve. Ezek, amennyiben a felirat vagy a hasonlóság alapján megállapítható, a rektókon ábrázolt tájakról, épületekről készültek, s nézőpontjuk többé vagy kevésbé eltér a megfelelő kész akvarellétől. 3 4 A képek mérete különböző, nagyjából 157 x 240 mm (74. kép) és 377 x 548 mm (1. kép) között változik; a nagyobb méretek a gyakoribbak. Van három széles, három részből összeragasztott és összehajtogatott panorámakép, közülük a legszélesebb 190 x 1406 mm (112. kép: Tátrai körkép az Árvai-Magura tetejéről). Az akvarelleket a felső szélüknél rögzítve, felhajtható módon montírozták, egységes méretű (500 x 657 mm) hordozókartonra. Minden karton jobb felső sarkában nyomtatva ott áll: Waldst. Gyűjt., alatta tintával a kép sorszáma 1-től 220-ig; a bal alsó sarokban ugyanazzal a kézírással a kép címe magyarul. A 220 lapot négy nagy mappában helyezték el, a bennük lévő képek címének jegyzékével. A mappák aranyozott felirata: Waldstein János gr. a M. T. Academiának 1868. A 134. kartonlap üres, rajta balra lent a cím: „Tó Felkavölgyben", a karton közepén pedig ceruzával, más írással: „utólag küldetni fog (a kép nem került a gyűjteménybe)". A képek sorszámát és címét és a négy jegyzéket ugyanaz a kéz írta, mint gróf Waldstein János ajándékozó levelét. A fentiekből arra következtetünk, hogy a jegyzékek, a hordozókartonok és a mappák egyidejűleg készültek, bizonyára Waldstein megbízásából, amikor ő a gyűjteményt az Akadémiának ajándékozta. A képek magyar címét — ugyanezen alka33 A „szentek fuvarosa". Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900—1919. Szerk. BARDOLY István. Bp. 1999. - Nedec vára. 1903. aug. 11. Negatív, 13 x 18 cm. Bp., OMvH, Fotótár, ltsz. 97.996. (kat. szám 826, p. 364, 518). — Szepesszombat, harangtorony és az r. k. plébániatemplom. 1904. Fényképfelvétel, 13 x 17 Cm. Bp., OMvH, Fotótár, ltsz. 17.737. (kat. szám 1043, p. 385, 531). — Köszönetemet fejezem ki az Országos Műemlékvédelmi Hivatalnak és Bardoly Istvánnak, hogy engedélyt adtak a kép közlésére. 34 Két érdekes kivétel: a 213. kép (A parnói kastély üvegházi oldala) verzóján műszaki rajz részlete; a 11. kép verzóján Bizau látképe (Vorarlberg).
