Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)

ROZSONDAI BÉLA: A Waldstein-gyűjtemény és az adományozó Waldstein János

A Waldstein-gyűjtemény és az adományozó Waldstein János 169 nográfiájában nem is említi.

2

2 Ender 1864-ben fiával már a Brenner-vasút építési területein tartózkodik, és festi a tájat.

2

3 Annyit mondhatunk tehát, hogy Ender a felvidéki akvarelleket valószínűleg 1860—61-ben, de mindenképpen az 1860-as évek elején festette. Mindeme kérdések és részletek tisztázására további kutatásokat kellene végezni Ender irataiban, az egykori felvidéki családi levéltárakban és másutt. Erre a Waldstein-gyűjtemény feldolgozása és bemutatása során nem volt lehetőségünk és időnk, és itt sem célunk. Egyébként Ender ezekben az években járt Erdélyben és a Balaton környékén, mint azt a Szépművészeti Múzeumban, illetve az Albertinában lévő akvarelljei tanúsítják.

2

4 A Waldstein-gyűjtemény egy-egy részét különböző kiállításokon bemutatták. Az Andrássy Manó parnói kastélyáról készült képek már 1863-ban szerepeltek a Pesti Műegyletben,

2

5 a képek egyharmada 1922-ben a Szépművészeti Múzeumban,

2

6 néhány akvarell 1991-ben a Magyar Nemzeti Galériában id. Markó Károly kiállításán mint kortárs alkotás,

2

7 valamint tizenkét kép ugyanott 1992-ben.

2

8 Thomas Ender tájképeit a pontos megfigyelés, a hű természetábrázolás, finom rajz jellemzi. Méltán írta Waldstein az ajándékozó levélben, hogy Ender „tájmüveit... ritka járatosággal ecseteié...". A felvidéki akvarelleket Ender késői műveinek kell tekintenünk, bár művészi felfogása és technikája az évek teltével nemigen változott. Az épületeket, a várromok omladékait, a hegyek alakját és takarásait pontosan ábrázolta. A látképen távolból is felismerhetők a város tornyai, nevezetes épületei, a lapályon a falvak és a fasorok, s a Tátra csúcsainak jellegzetes alakja; ugyanakkor a közeli kövek és bokrok elnagyoltak, mert itt nem lényegesek. Ezeken az akvarelljein a művész nem egyszer festetlenül hagyott ceruzával felvázolt részleteket: egy-egy emberalakot, szekeret, juhokat vagy egy vaskorlát finom rajzolatát. A színekkel és a fényekkel — úgy tűnik — tartózkodóan bánik; ez talán a vízfesték lehetőségeiből is adódik. Nem mutat többet, mint amit lát: a hajnali Tátra halvány rózsaszínét, a Zöld-tó mély színeit, a napsütést Szepesvár udvarán, a felhők árnyékát a Vág széles síkságán. Ritka nála az a meglepő hatás, melynek példája Szepesvár két látképe erő22 Az ORF osztrák televízió 1993. november l-jén sugárzott Thomas Enderről dokumentumfilmet, melyet ugyancsak Walter Koschatzky készített. Itt bemutatták az MTA Könyvtára Kézirattárában őrzött Waldstein-gyűjtemény néhány darabját. — Mind az Éber László szerkesztette, mind az Akadémiai Kiadónál megjelent Művészeti lexikon úgy tartja, hogy Ender a felvidéki akvarelleket Waldstein megbízásából, az ő részére festette. Ezt nem látom bizonyítottnak, és nem támasztja alá Waldstein ajándékozó levelének megfogalmazása sem: „... hogy Ender... tájmüveit... magamévá tegyem." Lásd: ÉBER, i. m. 1. köt. 1935. 286. - ZÁDOR-GENTHON, i. m. 1. köt. 1975. 623. 23 KOSCHATZKY, i. m. 169. - Thomas Ender (1793-1875). Niederösterreich in der Biedermeierzeit, i. m. 18. — A Brenner-vasútról: A Pallas nagy lexikona. 3. köt. Bp. 1893. 678. 24 KOSCHATZKY, i. m. 156. 25 Pesti Műegylet Évkönyvei. 1863. Kiállított művek lajstroma. 1863. szept. 15 — 1864. jan. 20. — Magyar képzőművészek lexikona. Szerk. SZENDREI János-SZENTIVÁNYI Gyula. 1. köt. Bp. 1915. 435436. 26 Szépművészeti Múzeum. A Grafikai Osztály XLV1. kiállítása. Magyar Tájak. 1922. november. 27 Id. Markó Károly. Kiállítás. Magyar Nemzeti Galéria. 1991. okt. - dec. Bp. 1991. 11. 28 A Magyar Tudományos Akadémia és a művészetek a XIX. században. Magyar Nemzeti Galéria, 1992. márc. - jún. [Kiállítási katalógus], Szerk. SZABÓ Júlia-MAJOROS Valéria. Bp. 1992. 227.