Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)
ROZSONDAI BÉLA: A Waldstein-gyűjtemény és az adományozó Waldstein János
A Waldstein-gyűjtemény és az adományozó Waldstein János 167 teljes humorral ábrázolja Széchenyit, amint a Vaskapun átgázol (1834), és amint utcaseprőként a pesti port és sarat eltakarítja (1839). 1 1 Az 1871-ben királyi rendelettel létrehozott Országos Magyar Képzőművészeti Tanács első elnöke. 1 2 Aktívan részt vett a Tudományos Akadémia palotája építési tervpályázatainak bírálatában, és Friedrich August Stüler reneszánsz terve mellett érvelt, amely azután meg is valósult. 13 Waldstein módosító javaslatait vette figyelembe Johann Nepomuk Ender, amikor — korábbi rajza és az eszerint kialakított akadémiai címer és pecsétnyomó alapján — megfestette hatalmas olajképét, az Akadémia allegóriáját, melynek nőalakja ott van az akadémiai intézmények és a Könyvtár mai pecsétjein is. 1 4 Waldstein a bécsi Műegylet (Wiener Kunstverein) elnöke is volt, s így természetesen jól ismerte az ott tevékenykedő festőket, például az említett Johann Nepomuk Endert (1793—1854) és ikertestvérét, Thomas Endert is. 1 3 Az Ender fivérek pályája hasonlóan indult. Bécsben 1806-ban kezdték tanulni a festészetet. Később mindkettő a bécsi művészeti Akadémia tagja és professzora. Mindkettőjüket foglalkoztatták a művészetkedvelő magyar arisztokraták is. Thomas Ender (1793—1875) tájképfestő lett, egész életében sokat utazott. 1 6 Bejárta a Habsburg Birodalom legszebb tájait, eljutott Itáliába, Görögországba, sőt, egész fiatalon a távoli Brazíliába is. 1829-től jó két évtizedig János főherceg udvari festője. Rajzolta és festette Stájerország, Salzburg környéke, Dél-Tirol és sok más alpesi táj különleges sziklaképződményeit, vízeséseit, kies völgyeit. A főherceg 1837-ben hosszú utazást tett egészen a Krím félszigetig. Thomas Ender a Dunán, hajón indult az útra, és képeket készített e vidékek nevezetességeiről. Ezen az úton ismerkedett meg Magyarországgal és a főherceg társaságában utazó néhány magyar főúrral. A képeket Conrad Adolf Hartleben pesti litográfiái intézete adta ki 1838-ban, majd az Ender képei alapján készült acélmetszeteket önálló kötetben is 1839-ben és további kiadásokban. Ezekből 23 képet Franz Weidmann is átvett kiadványába; két pest-bu11 MTAKK K 293/3, K 293/4. 12 Művészeti lexikon. Szerk. ÉBER László 1. köt. Bp. 1935. 542. — Művészeti lexikon. Főszerk. ZADOR Anna-GENTHON István. 2. kiad. 2. köt. Bp. 1981. 599. - WURZBACH, i. m. 52. Th. 1885. 238. 13 DIVALD Kornél: A Magyar Tudományos Akadémia palotája és gyűjteményei. Bp. 1917. 11—12. 14 DIVALD, i. m. 52—54. — Johann Nepomuk Ender: „Borúra derű!" Az Akadémia allegóriája. 1834. Olaj, vászon, 273 x 189 cm. Jelezve balra lent: Johann Ender pinx. 1834. — A festmény, amely Zichy Károlyné Seilern Crescence grófnőt, Széchenyi István későbbi feleségét ábrázolja, 1834-ben Széchenyi ajándékaként került az Akadémia tulajdonába, és ma az Akadémia palotájának harmadik emeleti körtermében látható. 15 A Waldstein-gyűjtemény felvidéki akvarelljeit Thomas Ender festette, Waldstein ajándékozó levelében mégis Ender János szerepel — feltehetően elírás. 16 KOSCHATZKY, Walter: Thomas Ender (1793-1875). Kammermaler Erzherzog Johanns. Graz, 1982. WURZBACH, i. m. 4. Th. 1858. 41-43. - MÜLLER, Frjiedrich]: Die Künstler aller Zeiten und Völker... [Neuestes Künstlerlexikon], Bd. 1. Stuttgart, 1857. 570. — Allgemeine deutsche Biographie. Bd. 6. Leipzig, 1877. 106-107. - Österreichisches biographisches Lexikon 1815-1950. Bd. 1. Graz; Köln, 1957. 247. - ZÁDOR—GENTHON, i. m. 1. köt. 1975. 623. - Thomas Ender (1793-1875). Niederösterreich in der Biedermeierzeit. Sonderasstellung 23. Okt. 1981 bis 7. Márz 1982. Niederösterreichisches Landesmuseum. Wien, 1982.
