Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)

MÁZI BÉLA: A Toldy Ferenc-hagyaték

A Toldy Ferenc-hagyaték 151 teményének rendezése jelentette. A roppant adattömeg átnézése, rendszerezése, beosztása a favágásnál is nehezebb volt, állapította meg Jakab Elek.

4

6 A Toldy-hagyatékot a Kézirattár szakrendjébe sorolták be. Ezt a rendet Rómer Flóris, a Kézirattár első őre kezdte bevezetni, az ő munkáját folytatta Jakab Elek.

4

7 A kéziratokat, a kor rendező elveinek megfelelően, szakrendben, tizenhat osztályba sorolva állították fel, az egyes szakokon belül nagyságrendben. A Toldy-hagyaték legnagyobb részét a Történelem, a Vegyes, a Magyar Nyelvtudomány, a Régi és Ujabb írók (RUI), a Magyar Irodalmi Levelezés és a Könyvészet szakokba sorolták be. Ez a rendezési mód nem tette lehetővé a proveniencia elvének alkalmazását, így a Toldy-hagyaték eredeti állapotának rekonstruálása ma már csak hatalmas munkával és rendkívüli szerencsével lenne lehetséges. A kéziratokról készített katalóguscédulákat Jakab Elek betűrendes és szakrendi katalógusba sorolta be,

4

8 ez azonban jellegében más volt, mint a mai kézirattári katalógus. Címfelvételei, formai leírásai csak a legszükségesebbet tartalmazták, az anyagban való tájékozódásra alig voltak alkalmasak. A huszadik század elején, Heinlein István kézirattárossága idején készült el az új kézirattári katalógus, amely lehetővé tette a szakokban való kutatást. Ezt a katalógust (az úgynevezett régi katalógust) ma is használjuk.

4

9 Toldy Ferenc könyvtára A Toldy-hagyaték másik részének, Toldy Ferenc könyvtárának sorsáról is érdemes megemlékeznünk. Elete során Toldy Ferenc jelentős magánkönyvtárat hozott létre; György Aladár szerint

5

0 sok tekintetben versenyezhetett Török János publicista könyvtárával, bár annál kevesebb kötetet tartalmazott. Egy szemtanú

3

1 leírja, hogy a könyvek Toldy dolgozószobájában két nagy szekrényben és a szomszédos szobában voltak elhelyezve. A könyvtár összesen mintegy 8 ezer kötetből állt, és számos ritkaságot, „rarissimum"-ot tartalmazott. Toldy Ferenc ifjú korától gyűjtötte a könyveket, többször készített cédulakatalógust könyvtáráról. Toldy halála után a Nemzeti Múzeum igazgatója, Pulszky Ferenc kívánatosnak tartotta a könyvtár megvásárlását.

3

2 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a 46 Ld. a 47. sz. jegyzetet. 47 BERLASZJenő\ Az Akadémiai Könyvtár történetének vázlata = Magyar Könyvszemle 1956.202—216. 48 Jakab Elek régi kézirattári betűrendes katalógusa; MTAKK Ms 334. 49 BERLASZ Jenő: Az Akadémiai Könyvtár kézirattárának átalakulása. Bp. 1957. 5—6. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadványai 4.) 50 GYÖRGY Aladár: Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. Bp. 1886. 411. 51 E. ILLÉS László: Toldy Ferencz könyvtára = Fővárosi Lapok 1876. jan. 25. (19. sz.) 52 Toldy Ferenc könyvtárának megvásárlásáról: THALLÓCZY Lajos: Toldy Ferencz könyvtára = Figyelő 1877. II. 142—145. — Toldy, talán anyagi nehézségei miatt, 1869-ben maga is próbálkozott könyvtára eladásával. Felajánlotta könyveit Bartakovics Béla egri érseknek. Az érsek — nem találván a Toldy által küldött listán olyan munkát, amely az egri könyvtárból hiányozna — elhárította a felajánlást. Az előlegként átadott 1600 forintot viszont nem követelte vissza; „legyen ez ára azon pár könyvnek, melyet nekem már az előtt átadott" — írta Toldynak. (Bartakovics Béla levele Toldy Ferencnek. Eger, 1869. márc. 15.; MTAKK M. Ír. Lev. 4-r. 105.). A korábban átadott kötetek között lehetett Mi-