Fekete Gézáné (szerk.): Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK közleményei 37. Budapest, 2001)

KÖRMENDY KINGA: A Széchenyi-gyűjtemény

116 Körtnendy Kinga azonban nem került a Tasner család tulajdonába, és így sajnálatos módon soha nem valósult meg egységben tartása, egységes rendezése és feldolgozása. Széchenyi István halálakor, 1860-ban a kéziratos hagyaték három helyen volt. Szé­chenyi műveinek kéziratai Pesten, Tasner Antalnál, aki a bécsi rendőrségtől kérte az 1860. ápr. 8. után Döblingben lefoglalt iratoknak mint saját tulajdonának a vissza­adását. 8 Ezeket a bécsi rendőrség visszaszolgáltatta, de nem Tasner Antalhoz, ha­nem Sopronba, a családi levéltárba szállították. 9 Továbbra is Bécsben maradtak a rendőrség által a házkutatáskor elkobzott iratok. 1 0 Tasner Antal mind Széchenyi műveinek kiadását, mind a hagyaték egybegyűjtését megkísérelte. Széchenyi kívánságát nagybetegen már csak a naplókkal kapcsolatban tudta teljesíteni, de még sikerült Széchenyi műveinek kéziratait — a bécsi rendőrség által lefoglaltak kivételével — a családi levéltárból megkapnia. 1 1 A Sopronban maradt iratok rendezésére Paúr Ivánt, a Széchenyi család levéltárosát kérte meg, akinek a ren­dezéskor kialakított csoportjai a későbbi rendezéseknek is alapjául szolgáltak. 1 2 Tasner Antal ("fT861. aug. 25.) végrendeletében mind a Széchenyi-hagyaték gon­dozását, mind a művek kiadását fiára, Tasner Gézára bízta. Tasner Géza lehetőségei szerint igyekezett a rá bízott feladatot teljesíteni, de a feladat nagysága meghaladta erejét. 1 3 1874-ben arra az elhatározásra jutott, hogy Széchenyi István kéziratos ha­gyatékát felajánlja megvételre az Akadémiának, hogy az a méltó helyre kerüljön. 1 4 Lónyay Menyhért, az Akadémia akkori elnöke felismerve Széchenyi István kéziratos hagyatékának történeti értékét, arra törekedett, hogy a hagyatékot az Akadémia megve­gye. A 20 000 Ft vételárat országos gyűjtésből kívánta biztosítani, hogy a nemzet így já­ruljon hozzá az Akadémia alapításának fél évszázados évfordulójához. 1 3 A gyűjtés nem hozta meg a kívánt eredményt, de a családi nehézségek miatt Tasner Géza az összegyűlt 10 569 Ft, 55 kr.-ért is átadta a nála lévő kéziratokat, iratokat az Akadémiának. 1 6 A Szé­8 TASNER Antal levelei Franz Hellnek. MTAK Kézirattára és Régi Könyvek Gyűjteménye (a továb­biakban MTAKK) K 306/222-223, ill. Adolph Thierrynek. MTAKK K 306/242-243. 9 Innen kérte el Tasner Antal a naplókat 1860-ban, hogy eleget tehessen Széchenyi István kérésének a törlések elvégzésével. TASNER Antal levélfogalmazványai Paúr Ivánnak. MTAKK K 306/234—235. 10 Szily Kálmán főtitkár felkérésére érdeklődött először Károlyi Árpád a Döblingben elkobzott iratok után Bécsben, 1903-ban még sikertelenül. (FRAKNÓI Vilmos: Pro memória. MTAKK Ms 4223/2. Vö. H. BOROS 1967. 41. 237. jegyzet. Az ún. döblingi hagyatékra ld. H. BOROS 1967. 17, 32. SASHEGYI Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. D 283. K K. Polizeiministerium. Széchenyi-Akten. Bp. 1965. 159-162. (MOL kiadványai. I. Levéltári leltárak 4.) 11 A Széchenyi-hagyaték sorsára, műveinek kézirataira ld. H. BOROS 1967. 20—21, 23—24. H. Boros Vilma idézett tanulmányát a Széchenyi-gyűjtemény előrendezése után írta, így sajnos még a hivat­kozott iratok jelzeteit nem közölhette. Ez nélkülözhetetlen munkájának használatát megnehezíti. Vö. H. BOROS 1967. 4. 5. jegyzet. 12 PAÚR Iván levelei a hagyaték rendezésével kapcsolatban Tasner Antalnak. MTAKK Ms 4227/31—46. A hagyaték eredeti cédulakatalógusa a Széchenyi-Múzeum anyagával került az MTAK Kézirattárába. MTAKK Ms 4227/1-8 Vö. H. BOROS 1967. 21-23. KÖRMENDY Kinga: A Széchenyi-Múzeum anyaga és Viszota Gyula hagyatéka az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában. = Magyar Tudomány 1983. 786—789. 13 H. BOROS 1967. 28. 14 H. BOROS 1967. 29. 15 Lónyay Menyhért erőfeszítései, a tárgyalások menete részletesen H. BOROS 1967. 29—30. 16 H. BOROS 1967. 30.

Next

/
Thumbnails
Contents