Fekete Gézáné: A Magyar Tudományos Akadémia jutalomdíjai. 2. 1859–1900 (A MTAK közleményei 36. Budapest, 2000)

Szerzői bevezető

8 Szerzői bevezető vők illetve azok utódai által képviselt eltérő álláspont között. Nemes szándékból kiindult, de már a későbbiek során túlhaladott elképzeléseket kellett sok esetben a jutalmak odaítélése során az Akadémiának akarata ellenére magáévá tenni. Az akadémiai jutalmak kezdeti pozitív célkitűzései, eredményei a további évtizedek során több esetben formálissá, támadhatóvá és az Akadémia számára teherré váltak. Mindezek ellenére a megalapított, a pénzügyileg rendezett jutaimi alapítványok rendszere a századfordulóig illetve utána is működött, míg aztán az 1918 után kialakult kedvezőtlen pénzügyi helyzet, az Akadémia értékpapírjainak elértéktelenedése hozott e téren kényszerű változást, néhány esetben erkölcsi, szellemi veszteséget sem jelentve. A kiírt pályázatok témái és a bírálatok szempontjai rávilágítottak az Akadémia korabeli tudományos orientációjára, a testület működtetésének egyik financiális alapjára, a sikeres, illetve az eredménytelen pályázatkiírások révén az adott tudományterület hazai művelésének és elterjedtségének szintjére. Az alapítványi-pályázati rendszer változó hatásfokkal ugyan, de a tudományos munka támogatását, serkentését segítette elő. A jelen kötet az Akadémia 1859 és 1900 között alapított, az akadémiai alapszabályban lefektetett, pályaművek megírásához kötött jutalomdíjait öleli fel. Az összeállítás nem terjed ki néhány ettől eltérő alapítványra, amelyekből kizárólag ösztöndíjakat adtak, fordításokat finanszíroztak, kutatásokat támogattak, gyakorlati találmányokat ismertek el vagy kegyeleti célokat szolgáltak. Továbbá nem szerepelnek a kötetben azok az alapszabályban sem szereplő adományok, melyek meghatározott témájú publikációkra ugyan, de nem alapítvány jelleggel, hanem véges célkitűzések megvalósítására, egyedi jutalmazásokra születtek. Az összeállítás elsősorban adat- és forrásfeltáró jellegű. A bevezető a továbbiakban az akadémiai jutalmazási rendszer mechanizmusára, a kiadvány összeállításával, használatával kapcsolatos gyakorlati kérdésekre tér ki. A jutalmak, pályadíjak az alapítás időrendjében kerültek közlésre. Az egyes jutalmak történeti bevezetőjét a kiadott jutalmak felsorolása, a nyertesek neve, a nyertes művekre vonatkozó adatok, a bírálók nevei, valamint a nyomtatott és levéltári bírálatok lelőhelyének feltüntetése követi. A pályaművek felsorolása csak a díjat elnyert, „elsőrendű" pályaművekre terjed ki, a dicséretben vagy egyéb elismerésben részesült pályázati művekre nem. Az 1859-1900 közötti időhatár a jutalmak megalapításának a tényére vonatkozik, maguknak a kiadott jutalmaknak a felsorolása az alapítástól kezdődően tart addig, amíg az illetőjutalom fennállt. így a kötetben közlésre kerülő jutalmak anyaga teljességgel szerepel, átívelve az Akadémia jutalmazási gyakorlatának különböző korszakait. A jutalmaknak két nagy típusa volt, a jutalomdíjak és a pályakérdések. A jutalomdíjak esetében - akár szépirodalmi, akár valamely tudományszakba eső műről volt szó - az adott jutalomra vonatkozó alapszabály kívánalmainak megfelelő művek pályázhattak. A pályázó műnek kerete, iránya, tudományszakja volt megadva, továbbá a pályázandó művek megjelenési időhatára, ugyanis a jutalomdíjak egy részénél már megjelent művek utólagosjutalmazásáról volt szó. A pályakérdéseknél csak a pályakérdések feltevésében volt variációs lehetőség, természetesen ez is csak az illető jutaimi szabályok függvényében. A pályázónak a meghatározott, kitűzött kérdésekre kellett beadni a pályafeleletét.