Fekete Gézáné: A Magyar Tudományos Akadémia jutalomdíjai. 2. 1859–1900 (A MTAK közleményei 36. Budapest, 2000)

Ifj. Vigyázó Sándor-alapítvány 1895-

IFJ. VIGYÁZÓ SÁNDOR-ALAPÍTVÁNY 1895Vigyázó Sándor (1825-1921) cs. és kir. kamarás, valamint felesége báró Podmaniczky Zsuzsanna (1838-1923), Sándor fiuk 1894-ben bekövetkezett halála után, emlékének megörökítésére az 1895. máj. 4-én kelt nyilatkozatukkal' történeti pályakérdések jutalmazására 20 000 forintos alapítványt

2 hoztak létre az Akadémiánál. Az alapítványi összeg évi kamatainak négyötöd része került felhasználásra, felváltva az I., II. és III. osztály között. Az I. osztály a magyar irodalom és művészettörténet, a II. osztály a magyar történelem, magyar jog- és kultúrtörténet, a III. osztály pedig a körébe tartozó természettudományok történetét tárgyaló pályakérdések kiírására volt jogosult. Az alapítvány évi jövedelmének a további egyötöd része, az esetleges sikertelen pályázatok pályadíjaival együtt az alaptőke összegét növelték. Az alapítvány szabályzatát a Történelmi Bizottság javaslata

3 alapján az 1895. jún. 24-i összes ülés vitatta meg, melynek eredményéről értesítették az alapítványtevőket. Vigyázó Sándor és neje 1895. júl. l-jén kelt válaszlevelükben

4 némi módosítással éltek az alapítvány szabályzatát illetően. Nem értettek egyet az 1895. jún. 24-i összes ülés javaslatának azzal a pontjával, hogy ha a feladat nagysága úgy indokolja, akkor a díj két vagy több évenként kerüljön kiosztásra. Az alapítványtevők ragaszkodtak a díj évenkénti kiadásához, sikertelenség esetén pedig a díjnak a tőkéhez való csatolásához. Többszöri levélváltás után az alapszabályt

5 az 1895. okt. 7-i összes ülés szövegezte meg, majd az MTA és az alapítók között 1895. dec. 30-án jött létre a végleges megállapodás, melyet Vigyázó Sándor és neje mellett Eötvös Loránd, az MTA elnöke látott el kézjegyével. Az aláírással egyidejűleg az alapítványi összeg átutalása a Magyar Földhitelintézethez megtörtént.' A jutalom csak az önálló becsű művet illette meg. Ennek a mércének megfelelően a pályázat az 1898, 1903, 1911, 1912,1913, 1917 és 1922. években járt sikerrel, mely pályaművek a magyar történeti, a magyar tudománytörténeti irodalmat gazdagították. 1. 1898 2. Fejtessék ki mikor és mennyiben vált az 1222-iki aranybulla a magyar közjog egyik alaptörvényévé 3. Ferdinándy Géza 4. Az arany bulla. Bp. 1899. MTA. 182 p. 1 RAL 149/1895 2 Vargha Zoltán: Gróf Vigyázó Sándorné, báró Podmaniczky Zsuzsanna életrajza. Bp. 1931.MTA. 112-114. p. 3 Ért. 1895.497. p„ RAL 419/1895 4 Ért. 1895.667. p. 5 Ért. 1896.61. p.