Fekete Gézáné: A Magyar Tudományos Akadémia jutalomdíjai. 2. 1859–1900 (A MTAK közleményei 36. Budapest, 2000)

Forster Gyula alapítványa Scitovszky János nevére 1894-

FORSTER GYULA ALAPÍTVÁNYA SCITOVSZKY JÁNOS NEVÉRE 1894­Forster Gyula (1846-1932) művészeti író, az MTA tagja, a Magyar Földhitelintézet igazgatója sokoldalú tudományos, tudománypártoló tevékenységet fejtett ki. Apjának Forster Jánosnak a nevére tett mezőgazdasági jutalma mellett egy másik alapítványt is tett néhai Seitovszky János (1785-1866) esztergomi érsek, hercegprímás, az MTA igazgató tagja emlékére. Az 1894. júl. l-jén kelt alapítólevél 1 15 000 forint névértékű kötvényt ajánlott fel az Akadémiának, oly rendeltetéssel, hogy az évi kamatokból 10 évenként felváltva magyar egyháztörténeti vonatkozásban irodalmi művek jutalmazását, levéltári kutatások támoga­tását tegye lehetó'vé. Az 1894. okt. 8-i összes ülés megbízása alapján a Történelmi Bizottság által készített ügyrendi szövegezést 2 az 1895. jan. 28-i összes ülés fogadta el. Az ügyrend értelmében az elsó' tíz éves ciklusban az alapítvány kamatait Fraknói Vilmostól Rómában alapított Ma­gyar Történeti Intézetbe küldött ösztöndíjasok kapják. A következő ciklusban az alapítvány kamatai együttvéve, osztatlanul egy magyar egyháztörténeti tárgyú monográfia megírásá­ra, közzétételére fordítandók. Továbbá az ügyrend az Akadémia belátására bízta, hogy a megfelelő időben egy összefoglaló magyar egyháztörténet megírására adjon megbízást, több ciklus kamatainak a ráfordításával. Egy ilyen összefoglaló magyar egyháztörténeti mű megjelenése után az alapítvány kamatait az ügyrend magyar történelmi munkák közzété­telére szánja. Az alapítvány kamatai felhasználásának joga a Történelmi Bizottság meg­hallgatása mellett a II. osztályt illette meg. A Seitovszky János nevére tett alapítvány három teljes tíz éves ciklust ért meg. Az el­ső ciklusban 1895-1904 között hét magyar ösztöndíjas jutott el Rómába az alapítvány se­gítségével, ahol a római levéltárakban magyar egyháztörténeti, egyházpolitikai kutatáso­kat folytattak. A második ciklus, az 1905-1914 közti évek alapítványi kamataiból Karácsonyi János kapott megbízást a Szent Ferenc rend magyarországi történetének a meg­írására. 1915-ben a harmadik ciklus nyitányaként Angyal Dávid kapott anyagi támogatást Bethlen Gábor korára vonatkozó római levéltári kutatásaihoz, majd ugyanezen ciklusban az 1920-as évek elején az alapítvány utolsó ténykedéseként Karácsonyi János említett mű­vének elhúzódott megjelentetését segítette elő. 1 RAL 551/1894 2 Ért. 1895. 191-192., 555-556. p.

Next

/
Thumbnails
Contents