Fekete Gézáné: A Magyar Tudományos Akadémia jutalomdíjai. 2. 1859–1900 (A MTAK közleményei 36. Budapest, 2000)
Forster Gyula alapítványa Scitovszky János nevére 1894-
FORSTER GYULA ALAPÍTVÁNYA SCITOVSZKY JÁNOS NEVÉRE 1894Forster Gyula (1846-1932) művészeti író, az MTA tagja, a Magyar Földhitelintézet igazgatója sokoldalú tudományos, tudománypártoló tevékenységet fejtett ki. Apjának Forster Jánosnak a nevére tett mezőgazdasági jutalma mellett egy másik alapítványt is tett néhai Seitovszky János (1785-1866) esztergomi érsek, hercegprímás, az MTA igazgató tagja emlékére. Az 1894. júl. l-jén kelt alapítólevél 1 15 000 forint névértékű kötvényt ajánlott fel az Akadémiának, oly rendeltetéssel, hogy az évi kamatokból 10 évenként felváltva magyar egyháztörténeti vonatkozásban irodalmi művek jutalmazását, levéltári kutatások támogatását tegye lehetó'vé. Az 1894. okt. 8-i összes ülés megbízása alapján a Történelmi Bizottság által készített ügyrendi szövegezést 2 az 1895. jan. 28-i összes ülés fogadta el. Az ügyrend értelmében az elsó' tíz éves ciklusban az alapítvány kamatait Fraknói Vilmostól Rómában alapított Magyar Történeti Intézetbe küldött ösztöndíjasok kapják. A következő ciklusban az alapítvány kamatai együttvéve, osztatlanul egy magyar egyháztörténeti tárgyú monográfia megírására, közzétételére fordítandók. Továbbá az ügyrend az Akadémia belátására bízta, hogy a megfelelő időben egy összefoglaló magyar egyháztörténet megírására adjon megbízást, több ciklus kamatainak a ráfordításával. Egy ilyen összefoglaló magyar egyháztörténeti mű megjelenése után az alapítvány kamatait az ügyrend magyar történelmi munkák közzétételére szánja. Az alapítvány kamatai felhasználásának joga a Történelmi Bizottság meghallgatása mellett a II. osztályt illette meg. A Seitovszky János nevére tett alapítvány három teljes tíz éves ciklust ért meg. Az első ciklusban 1895-1904 között hét magyar ösztöndíjas jutott el Rómába az alapítvány segítségével, ahol a római levéltárakban magyar egyháztörténeti, egyházpolitikai kutatásokat folytattak. A második ciklus, az 1905-1914 közti évek alapítványi kamataiból Karácsonyi János kapott megbízást a Szent Ferenc rend magyarországi történetének a megírására. 1915-ben a harmadik ciklus nyitányaként Angyal Dávid kapott anyagi támogatást Bethlen Gábor korára vonatkozó római levéltári kutatásaihoz, majd ugyanezen ciklusban az 1920-as évek elején az alapítvány utolsó ténykedéseként Karácsonyi János említett művének elhúzódott megjelentetését segítette elő. 1 RAL 551/1894 2 Ért. 1895. 191-192., 555-556. p.